2005. január 1-én a Központi Statisztikai Hivatal előzetes becslése szerint már csak 1,695 millión éltek Budapesten.
A változás a városon belül messze nem egységes: a folyamatnak a kerületek között vannak nyertesei és vesztesei. Az adatokból egyértelműen az derül ki, hogy a nagyobb szabad, beépíthető területtel rendelkező városrészek az átlagnál kevesebb, míg a zsúfolt, elöregedett belső kerületek több lakost vesztettek az elmúlt években. A tendencia ráadásul nem változik, néhány, jó adottsággal rendelkező kerület lélekszáma még nőtt is tavaly, bár a többlet az ezret sehol nem éri el.
Lélekszámban leginkább a XI. kerület gyarapodott, tavaly január elsején csaknem 140 ezren laktak ott, hétszázzal többen, mint az előző év elején. (Ezzel egyébként Budapest legnépesebb kerülete.) Hasonló a helyzet a III., a XIV., a XVII., valamint a XXII. kerületben. Az összes többi városrész lakossága kisebb-nagyobb mértékben csökkent.
A nyertes városrészek kizárólag lakóvonzó képességüknek köszönhetik gyarapodásukat, mert a halálozási arány az élveszületésnél egész Budapesten magasabb. A természetes fogyás eredményeként arányosan a VI., az V., valamint az I. kerület veszítette a legtöbb lakóját. A születés-halálozás aránya a XXII., a III., a IV., valamint a XVI. kerületben a legjobb, de a mérleg ezekben is negatív.
Ezek az arányok nem véletlenek. A VI. kerület 41 ezer lakójából például (a tavalyi adatok szerint) 11 ezer elmúlt hatvan éves és csak háromezerrel vannak többen náluk a 29 évesnél fiatalabbak. Még rosszabb az arány az V. és az I. kerületben. Az előbbiben a hatvan évesnél idősebbek 33, az utóbbiban 34 százalékot képviselnek a teljes lakosságon belül, míg a 29 évesnél fiatalabbak aránya egyaránt 28 százalék.
A XXII. kerületben viszont 36, a III.-ban pedig 35 százalék a 29 alattiak aránya. Hasonlóan magas még ez az arány a XVI., a XVII. és a XVIII. kerületben. A legtöbb gyerek (18 évesnél fiatalabb) a XXIII. kerületben él, arányuk eléri a 21 százalékot. 18 százalék fölött van még a gyerekek aránya a XVII., a IV., a XVIII., a XXII., valamint a XVI. kerületben. 14 százalék alatt van viszont számuk az V., az I. és a VI. kerületben.
A költözési adatokat vizsgálva kiderül, hogy a jobb demográfiai adatokkal büszkélkedő kerületek a város más negyedeinek rovására gyarapodnak, illetve fogynak az átlagnál lassabban. Teljes Budapestet tekintve ugyanis az úgynevezett migrációs egyenleg negatív, azaz többen költöznek el a városból, mint ahányan ide települnek. Tavaly összesen 11 ezer emberrel csökkent emiatt a város lakossága és egy kerület sem volt, ahol ez az érték pozitív lenne. Az adat azonban évről-évre javul, hiszen 2000-ben az elköltözés miatt csaknem húszezerrel lett kevesebb budapesti.
A városon belüli költözések fő iránya röviden összefoglalva a megfizethető telek. Hiába épült például a legtöbb új lakás a XIII. és a IX. kerületben, a városon belüli vándorlási eredménye mindkettőnél negatív. A költözésekkel a legtöbb lakót messze a XVII. kerület nyerte, a városon belüli migrációs eredménye 1136 ember. A XVIII. kerületben már ezer alatt marad a pozitívum, és ötszáz fölé (nyolcvan emberrel) csak a XVI. került.
Négyszáz lakos fölött van még a XV. és a XXII. kerület eredménye. A városon belüli vándorlás legnagyobb vesztese 1200 emberrel a VII. kerület. Csaknem ezerrel élnek kevesebben emiatt a VI., hétszázzal a X. és a IX. kerületben.

Forrás: MNO, 2005. március 14.

fideszfrakcio.hu