A lakosság és a cégek nagy része az agglomerációba költözött, ott is fizetnek adót, miközben használják a főváros infrastruktúráját, intézményeit. Problémát jelent a kétszintű - főváros és 23 kerület - önkormányzati rendszer, amelyben a vállalkozók, befektetők elvesznek. Hiányzik a politikai bizalom, nehézkesen mennek a nagyberuházások - sorolta a lecsúszás okait tegnap Szatmáry Kristóf, a kamara általános alelnöke. Az agglomerációs települések hatalmas zsarolási potenciállal bírnak, ezt mutatja például az M0-s körgyűrű északi szektora kiépítése körüli huzavona. Nehézkes az engedélyeztetés is, a 4-es metróhoz például több mint hatvan hatóság jóváhagyását kellett beszerezni. Egy-egy projekt beruházási engedélyokiratának elfogadásától akár ezer nap is eltelhet, mire elvégzik az első kapavágást. A jelenlegi közigazgatási modell alkalmatlan az uniós pénzek fogadására.

A kamara szerint a fővárosi önkormányzat az elmúlt 15 évben nem dolgoztatta ki Budapest fejlesztési tervét. Az alelnök szerint a lakók, a vállalkozók ezért nem találnak igazodási pontokat arra nézve, mi fog történni a városban öt vagy tíz év múlva. Szatmáry megjegyezte, hogy Budapestnek nincs kitalált, markáns arca, profilja sem. A kamara kifogásolja, hogy a rendelkezésre álló pénzekből csak az infrastruktúra fejlesztésére költ a városháza, holott a befektetők az egyedi, látványos, gazdaságos, nagy projektekre mozdulnak. A városrészek - kevés kivételtől eltekintve - alig fejlődtek lehetőségeikhez képest.

A budapesti vállalkozások tavalyi bevételük után csaknem 150 milliárd forintot iparűzési adót fizettek. A BKIK úgy véli, a főváros költségvetésének fenntartása egyre inkább a vállalkozókra nehezedik. Mindeközben kevés az erős és életképes kis- és középvállalkozás, a városháza nem rendelkezik vállalkozástámogató programmal. A főváros és a vállalkozók viszonya a kamara szerint ma rendkívül egyoldalú.

nol.hu - fideszfrakcio.hu