Az erdélyi napilap hétfői számában az interjút készítő Gazda Árpád azt firtatta: átcsúszhat-e ez a meghatározás az alkotmány szűrőjén, az alaptörvény tudniillik nemzetállamként határozza meg Romániát. Varga Attila szerint elképzelhető, hogy egyesek azt fogják majd hangoztatni: a meghatározás nincs összhangban az alkotmánnyal. "Ma azonban már a politikai és a jogi valóság is meghaladta a nemzetállam alkotmányos óhaját" - mondta az interjúalany. Egy parlamentben politizáló szervezetnek meg kell próbálnia tágítani az adott törvényes vagy akár alkotmányos kereteket. Olyan szöveget viszont nem érdemes benyújtani, amelyiknek nincs esélye az elfogadtatására - fűzte hozzá a politikus.
A tervezet egységbe foglalja a kisebbségi kérdéseket, meghatározza a nemzeti kisebbséghez tartozó egyén és a nemzeti kisebbség fogalmát, közösségként tételezve fel ezt. Nem használja a kollektív jogok kifejezést, de utal az egyéni és a közösségi jogok létjogosultságára. Megjeleníti az autonómia célját és megadja a kulturális autonómia szabályozási keretét. Lehetőséget teremt arra, hogy a nemzeti kisebbségek éljenek ezzel a kerettel - sorolta a tartalmi elemeket a képviselő.
A lap munkatárásának arra a kérdésére, hogy a törvény miért csak választható lehetőségként ajánlja fel az autonómiát, Varga Attila így felelt: az autonómia nem lehet kötelező valamennyi kisebbség számára, arra vonatkozik, amelyik kíván és képes élni vele. Az autonómiát sehol nem kezelik alapvető emberi jogként, ez államszervezési kérdés, arról szól, hogy egy országban egy nemzeti közösség egy bizonyos formában kíván élni, és erről a formáról megegyezik a többséggel - fejtette ki az RMDSZ-es politikus, hozzátéve: az autonómiából persze származtathatók egyes jogosítványok, emberi jogok, amilyen például az önálló oktatási intézményrendszerhez való jog.
Hogyan állapítható meg például, hogy ki magyar, és ki nem az? - teszi fel a kérdést Gazda Árpád, interjúalanya ezzel kapcsolatosan a szabad identitásválasztás elvét vallja. Úgy vélekedik: ha valaki egy kisebbséghez tartozónak tekinti magát, döntését senki nem bírálhatja felül. "Semmilyen eredetvizsgálatot nem tartanék szerencsésnek" - mondta.
A Krónika ugyanebben a számában - több más romániai magyar laphoz hasonlóan - Tőkés László református püspököt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét is idézte, aki szerint az RMDSZ csak látszatautonómiát ajánl. A Marosvásárhelyen nyilatkozó Tőkés szerint az RMDSZ munkacsoportja által kidolgozott kisebbségi törvénytervezet elfogadása elvágná az utat egy olyan törvény megalkotása előtt, amely - Tőkés szerint - a valós autonómiát rögzíti. Mint fogalmazott, a tervezet nem sok újat hoz az 1945-ös kisebbségi törvényhez képest. A nemzetközi szinten jól kodifikált személyi elvű autonómia helyett az RMDSZ kulturális autonómiát ajánl, ez pedig meghatározatlan fogalom, ami bármire rámondható - vallja az EMNT elnöke.

MTI - fideszfrakcio.hu