Az előbbiekben csak félig idézett fontos mondat teljes terjedelmében imigyen hangzik: Nem a szocializmust építjük, hanem egy szociális piacgazdaságot.
Korrekt, magvas, szabad gondolat, egyenes beszéd. Nem szorul magyarázatra. A szabadok és demokraták maradványpárti ügyvivője azonban - mint egy úgynevezett új ismeret közlő tanórán - a gyengécskék és butácskák kedvéért ehhez is fűz néhány szót: Annak - mármint a szociális piacgazdaságnak (a szerző) - az a lényege, hogy a rászorultsági elv alapján próbáljuk az adófizetők pénzét elkölteni. Én nem tartanám megfelelőnek, ha a parlament megszavazná, hogy a saját gyermekeik ingyen kapják a tankönyvet. Abszurditásnak tartom, miközben meg más területekről hiányzik a pénz.
És az a pár millió adófizető szülő vagy a nem önökre szavazó 95 százalék mit gondolhat erről, töredék miniszter úr? Vagy az a párt, amely az önök miniszterelnökét adta, aki még a szép emlékű parlamenti választások előtt Egyetértésben a nemzettel! című kampánykiadványában így fogalmazott: Ingyenessé tesszük a tankönyveket az általános iskolák első nyolc tanévében.
De az is jogos kérdés lehet, hogy mit szólnak az ingyenes tankönyvekről szóló ígéretek befagyasztásáról az éppen emiatt az MSZP-re voksoló, megtévesztett szocreményű családi fészek őrzői.
Szabados Tamás, az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottságának szocialista elnöke lakonikus egyszerűséggel így reagált a szabad demokrata töredék miniszter által elmondottakra: az ingyenes tankönyvellátás már nem került be a most megvalósítandó kormányprogramba. Azt is hozzátette, hogy az MSZP akkor kompromisszumot kötött, ahogy az SZDSZ is engedett más területeken eredeti álláspontjából.
No igen, a koalíciós hűség kötelez.
Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a jelenlegi parlamenti helyek 95 százalékát birtokló Fidesz-MDF és az MSZP programjában - igaz, hogy az utóbbi pártnál csak az általános iskolásokra vonatkoztatva - szerepelnek az ingyenes tankönyvek. Az is változatlanul igaz marad, hogy a következő időszak programjaiból - hogy, hogy nem - bizony kimaradtak. Az MSZP-SZDSZ-kormánykonfiguráció az újságírók kérdezősködésére először kínos magyarázkodásba kezdett, valahogy így: lesz ingyenes tankönyv, de majd csak a következő évtől. Vagy imigyen: lesz, de csak a rászorulóknak. Fent említett Magyar Bálint szerint pedig ez (az SZDSZ programjából egyéként szándékosan kihagyott nemes célkitűzés) már meg is valósult a kéthavi családi pótlék által.
Ezt a magyarázatot azonban Révész Máriusz, az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottságának fideszes alelnöke azért tartja farizeusnak és álságosnak, mert a kéthavi családi pótlék egy másik ígéretként az ingyenes tankönyvtől függetlenül jelent meg az MSZP programjában. Van itt gond, miniszter úr!
És persze lesz is. A Fidesz például a napokban nyújtja be az Országgyűlés elé az ingyenes tankönyvekkel kapcsolatos törvénymódosítási elképzeléseit. A javaslat már májusban elkészült az oktatási tárcánál, az előző kormányzat azonban akkor nem terjesztette az Országgyűlés elé, mert nem akarta a hatalomra került egykori élcsapatot kész helyzet elé állítani, már csak azért sem, mert a mostani szándékaikkal ellentétben az ingyenes tankönyvek az ő programjukban is szerepeltek.
Nem a szocializmust építjük, hanem a szociális piacgazdaságot - mondja ön, Magyar Bálint, kétszeres miniszter. Ezzel a környező országok oktatáspolitikusai is így lehetnek, azonban a szlovák, az ukrán, a kis-jugoszláv kollégák bevezették az igyenes tankönyveket. Még Romániában is megtörtént ez az aktus, igaz, hogy csak az első nyolc évfolyamon. Sőt, olyan államokban is jelen vannak az ingyenesen hozzáférhető kiadványok, amelyeket a legnagyobb SZDSZ-es jóindulattal sem lehet megvádolni azzal, hogy a szocializmust s nem a szociális piacgazdaságot építik. Ezek közé tartozik például Finnország és Svédország, ahol a tankönyv ingyenes, vagy Németország, amelynek egyes tartományaiban a tankönyveket az iskolák kölcsönzik. Ausztriában és Franciaországban ugyan az ön rászorultsági elképzelése érvényesül, de van mód kölcsönzésre is. Némelyik uniós országban még tartós tankönyvprogram is van. Csak finoman toldom hozzá, hogy ez utóbbit már a most oly sokszor (és sikertelenül) pellengérre állított magyar polgári kormány is bevezette, méghozzá sikerrel, hiszen a központi támogatásnak legkevesebb 25 százalékát ilyen könyvekre kellett fordítani.
Szeretném jelezni, hogy a Fidesz a közoktatásról szóló törvény módosítását annak érdekében terjeszti be, hogy ha már egy alkupozícióba került kispárt jóvoltából idén még fizetni is kell az általános és a középiskolába járó diákoknak a tankönyveikért, legalább jövőre vegye le ezt a gondot a vállukról a szociális piacgazdaságot építő kormány. Magyar az első oktatási minisztersége utáni politikai szerepvállalása miatt nem igazán emlékszik arra, hogy az előző kabinet az 1998-as, diákonkénti 1100 forintos tankönyvtámogatást erre az évre már több mint a kétszeresére emelte, de ez nem baj, a tudás pótolható. A Fidesz által most kidolgozott tervezet szerint az ingyenes tankönyvek bevezetése semmilyen módon nem változtatja meg a pedagógusok, illetve a szakmai munkaközösségek tankönyvválasztási jogosítványait.
És ez csak a jéghegy csúcsa. A tanárok a szakmai munkaközösség javaslatát figyelembe véve - továbbra is minden megkötés nélkül - választhatnak az adott tantárgy tanításához szükséges és felhasználható tankönyvet az Oktatási Minisztérium által kiadott Közoktatási tankönyvjegyzékből. A fideszes javaslat szerinti ingyenes tankönyvellátás rendszere semmilyen tekintetben nem módosítja a szülők, az iskolai szülői szervezet vagy az iskolaszék jogait és kötelezettségeit.
A Fidesz - mint az elmondottakból kiderül - támogatná, ha nem is a Magyar Bálint, de a tárcájánál politikai államtitkárként működő szocialista Hiller István által is fémjelzett eredeti elképzelést. Ehhez nem kell mást tenni, mint a szociális piacgazdaságot fenntartó svéd, német vagy rokoni finn példára tekintettel odafigyelni az ideiglenesen ellenzékbe szorult, az SZDSZ-nél jóval nagyobb párt javaslataira, s a diákok érdekeit figyelembe véve - a látszat kedvéért persze némi kritikával - elfogadni azokat.
Miniszter úr, önt idézem: az ellenzékétől markánsan eltérő oktatáspolitikát képvisel. Ennek a markáns ellenzéki hozzáállásnak viszont most jelentős hozadéka lehet a szemben álló felek közötti árkok betemetését illetően. Tudjuk, hogy önök nem csinálnak különösebb gondot eredeti elképzeléseik megváltoztatásából. Itt az újabb lehetőség. A Fidesz javaslata szerint csupán 7-8 milliárd forintot kellene elkülöníteni a 2003. évi költségvetési törvényben a tankönyvek támogatására, s a diákok jövő szeptemberben már ingyenesen juthatnának a kiadványokhoz.
Szomorú, de igaz: a pedagógustársadalomra is érvényes, hogy csak az öt százalékuk szavazott a szabad demokratákra. A maradék 95 százalék fele pedig inkább ezt a lapot olvassa. Mi nem zárkóztunk el az ön itteni szereplésétől. Ön eddig igen.

Hanczár János, Magyar Nemzet