A július végéig megtekinthető új időszaki kiállítás a világban "szétszóródott" Munkácsy-képekből ad válogatást. A tárlaton 115 Munkácsy-festmény és 29 grafika szerepel, láthatók továbbá más művészek által készített portrék és eredeti fotók a festőről, valamint személyéhez kötődő relikviák is.
"A Munkácsy név több mint egy név; jelkép, embléma ma is mindannyiunk számára" - mondta a megnyitón Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke.
Mint kiemelte, Munkácsy Mihály a lényeg, az átlagember számára szemmel láthatatlan feltárásának nagy művésze. Képein a világ reálisan tükröződik vissza, ugyanakkor a szegénysorból felemelkedett zseni érzései, az agysejtjeiben megszületett gondolatok is tetten érhetőek a vásznakon - fűzte hozzá.
Annak kapcsán, hogy személyében rendhagyó módon egy agykutató nyit meg egy képzőművészeti kiállítást, az akadémia elnöke Márai Sándort idézte, aki azt írta: az igaz és a szép szeretetének gyermekei a tudomány és a művészet, tehát közeli rokonok, ez teszi teljessé az emberi életet.
Vizi E. Szilveszter rámutatott arra: Munkácsy ízig-vérig magyar festőnek tartotta magát és az is volt, pályája során mindvégig szívesen foglalkozott magyar motívumokkal, esztétikailag teljes mértékben azonban francia közegbe illeszkedett be.
Mint mondta, a tárlat sikerre van ítélve; a minden eddiginél szakavatottabb és bensőségesebb bemutató sikerében minden bizonnyal felzárkózik a Magyar Nemzeti Galéria nemrégiben megrendezett Mednyánszky-kiállításához.
Bereczky Lóránd főigazgató a megnyitón köszönetet mondott a debreceni Déri Múzeumban kiállított Golgota című kép amerikai-magyar tulajdonosának. Mint mondta, Pákh Imre volt az alapkoncepció, a megvalósításhoz elvezető szervezőmunka elindítója.
Szólt arról is, hogy a tárlatot saját erőből hozták létre; a bemutató kiegészíti állandó kiállításukat, amelyet a
Munkácsy-kiállítás idejére is érintetlenül hagytak.
A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében megnyílt tárlat laza kronológiai sorrendben tárja a látogató elé Munkácsy Mihály életművét, a korai biedermeier arcképektől és életképektől a realista kompozíciókon és a szalonképeken át a szimbolista jellegű tájképekig, illetve a historizmus szellemében állami megbízásokra készült alkotásokig.
Külön csoportot képeznek a monumentális vallási kompozíciók: a Krisztus-trilógia Debrecenben maradt, de láthatók az úgynevezett "redukciók", a Krisztus Pilátus előtt és a Golgota feles méretű változatai, illetve számos, korábban ki nem állított előkép és vázlat.
Az egykori amerikai gyűjtők körében rendkívül népszerű szalonképek jó része Párizsban már a "festőállványról" elkelt, így ezek korábban nem szerepeltek magyarországi kiállításokon. Most először látható például Budapesten a Két család (a szalonban) című, 1880-ban készült alkotás, amely több mint két évtizeden át a New York-i Metropolitan Museum of Art állandó kiállítási darabja volt.
Munkácsy Mihály (1844-1900), aki alkotó éveit csaknem teljes egészében Párizsban töltötte, már életében ünnepelt és rendkívül sikeres festő volt, műveiért Európa és Amerika gazdag műgyűjtői versengtek; alkotásainak jelentős része külföldre került.
"Nem állt szándékunkban gyűjteményes Munkácsy-kiállítás rendezése, erre lehetőségünk sem lett volna, hiszen az életmű egy jelentős hányadának hollétéről máig sincs tudomásunk" - mutatott rá írásos összegzésében a Magyar Nemzeti Galéria, hozzátéve: a tárlat után a kutatást azzal a reménnyel folytatják, hogy belátható időn belül a teljes életmű megismerhető lesz.
Mint írták, az időszaki kiállítás egy új Munkácsy-kép kialakítására tesz kísérletet: a szegény asztalosinasból nemzeti hőssé növő Munkácsy mellett megmutatja a művészet Mekkájaként emlegetett francia fővárosban élő nagyvilági művészt is.
A kiállított művek mintegy kétharmadát külföldi közgyűjteményekből és magángyűjtőktől kölcsönözték, ezek között van
a New York-i Metropolitan Museum of Art, a párizsi Musée dÍOrsay, a moszkvai Puskin Múzeum, a düsseldorfi Stiftung Museum Kunst Palast, a hamburgi Hamburger Kunsthalle, a wuppertali Von der Heydt Museum és a bukaresti Muzeul National de Arta, valamint számos amerikai magángyűjtő is.
Jó néhány hazai múzeum és műgyűjtő is hozzájárult a kiállítás létrejöttéhez, így a debreceni Déri Múzeum, a szegedi Móra Ferenc Múzeum, és a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum. A kölcsönzött anyagot a Magyar Nemzeti Galéria törzsanyagának néhány, ritkán bemutatott műve egészíti ki.

MTI - fideszfrakcio.hu