Tom Lantos rámutatott, hogy az eddigi erőfeszítések az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszerzésére nem sok eredményt hoztak. Romániában most azonban új kormány van hatalmon, amely nyilvánvaló módon demokratikus irányba, NATO-tagként transzatlanti irányba halad, és az ország remélhetőleg az Európai Uniónak is nemsokára tagja lesz.
A képviselő elmondta, hogy Románia nagy lépést tett előre NATO-csatlakozásával. "Én segítettem Romániát ebben, mivel úgy gondoltam, a NATO érdeke, hogy legyen egy kiterjedt, népes, stratégiai fekvésű tagja Kelet-Európában. A NATO-tagság másrészt önmagában is demokratizáló erő valamennyi ország számára. Ez volt az egyik fő indítékom akkor is, amikor síkra szálltam Magyarország NATO-tagságáért. Támogatni fogom Romániát európai uniós csatlakozási törekvésében is" - mondta.
Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása rendkívül fontos, mivel a totalitárius múlt maradványának a felszámolásáról van szó, egy olyan rendszer igazságtalanságáról, amely személyeket, intézményeket és vallási közösségeket fosztott meg tulajdonuktól, ami elfogadhatatlan a demokratikus társadalomban. Én az igazság érvényesítését szorgalmazom - hangoztatta a külügyi bizottság rangidős demokrata párti tagja, aki Tom Tancredo republikánus párti képviselőtársával együtt nyújtotta be a határozati javaslatot.
A határozati javaslat a történelmi magyar egyházakat (római katolikus, református, evangélikus és unitárius), a zsidó közösséget és a görög katolikus egyházat említi név szerint. Felszólítja Románia kormányát, hogy "teljesítse kötelezettségét a volt kommunista hatalom által jogtalanul elkobzott egyházi ingatlanok méltányos, haladéktalan és igazságos visszaszolgáltatásában".
A határozati javaslat tíz pontban fogalmazza meg azokat az elvárásokat, amelyek teljesítésére felszólítja a román kormányt. Ezek között szerepelnek egyebek közt a volt egyházi tulajdonban lévő mezőgazdasági és erdőterületek visszaadása, valamint a 2002. évi egyházi restitúciós törvény módosítási javaslatai. Felhívja a román kormányt, "módosítsa a törvényt úgy, hogy az tükrözze az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének 1997. évi határozatában is szorgalmazott "restitutio in integrum" elvét, amely szerint érvényesülnie kell a teljes tulajdonba helyezésnek és az ebből eredő tulajdonosi jogok gyakorlásának.
Az elvárások között szerepel, hogy 5 évről 1 évre csökkenjen az átmeneti idő, amíg közintézmények használhatják a papíron visszaszolgáltatott egyházi ingatlanokat, mielőtt azokat az egyházak ténylegesen tulajdonukba vennék. A határozati javaslat kitér a lebontott egyházi ingatlanokra is, kárpótlást követelve az egyházak javára. A törvény hiányosságainak orvoslására a tervezet javasolja, hogy emeljék piaci értékre az egyházaknak fizetendő bérleti díjat, ha azok nem tudják azonnal birtokba venni ingatlanukat a törvény előírásai szerint, ne követeljenek az egyházaktól anyagi térítést az épületekre az elkobzásuk óta fordított fenntartási és javítási költségekért, kötelezzék a helyi hatóságokat, hogy bocsássák az egyházak rendelkezésére a szükséges dokumentumokat, és működjenek együtt velük a Különleges Restitúciós Bizottság döntéseinek végrehajtásában, valamint hagyjanak fel a döntések bírósági megtámadásával és végrehajtásuk megakadályozásával.
A New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítványa (HHRF) csütörtöki tájékoztató közleményében rámutat: a mostani nem az első eset, hogy az amerikai törvényhozása figyelmet szentel a kérdésnek. Tom Tancredo képviselő az előző ciklusban is kezdeményezett határozati javaslatot a romániai egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról, amelyet három képviselőtársával terjesztett be tavaly májusban. A mostani határozati javaslatnak nagy súlyt ad az a tény, hogy egyik beterjesztője a térség első számú szakértőjeként ismert Tom Lantos, a külügyi bizottság második embere. A képviselő már a NATO bővítését megelőző, 2002. októberi kongresszusi vitában is bírálta Romániát és Szlovákiát a jogtalanul elkobzott tulajdonok visszaszolgáltatásának lassúsága miatt - emlékeztet közleményében a HHRF.

MTI - fideszfrakcio.hu