A magyar delegáció bukaresti látogatásával szinte egyidőben szavaz az Országgyűlés Románia uniós csatlakozásának támogatásáról, amelyről az Európai Parlament magyar delegációja is állást foglal. Milyen üzenetet hoz e téren a román félnek?

Látogatásunk legfontosabb üzenete, hogy Magyarország az elmúlt években teljesítette Románia irányában a rendszerváltáskor megfogalmazott legfőbb feladatát, miszerint támogatja keleti szomszédja euroatlanti integrációját. A magyar nemzeti érdekkel összhangban áll, hogy az EU járuljon hozzá Románia stabilizálásához, fejlődéséhez, hiszen a csatlakozással a másfélmilliós romániai magyar közösség nagy lépést tehet a magyar-magyar nemzeti újraegyesülés irányába. A magyar politika legszélesebb spektruma tehát elvégezte a munkáját. Románia viszont még csak töredékesen teljesítette a rendszerváltáskor megfogalmazott ígéretét, nevezetesen, hogy biztosítja a magyarság számára a legszélesebb értelemben vett jogi és esélyegyenlőséget. Ezen a területen számos fenntartás él bennünk. Úgy ítéljük meg, hogy mindezidáig nem jött létre az önkormányzatiság és az autonómia intézménye, ami az erdélyi magyarság legfontosabb stratégiai célkitűzése, ezért e tekintetben elvárjuk a román féltől a megfelelő intézkedések meghozatalát. Aggasztónak tartjuk, hogy az utóbbi időben elszaporodtak a magyarellenes incidensek Romániában. A szerbiai példákból okulva elvárjuk a román rendőrségtől és igazságszolgáltatási szervektől, hogy oltsák ki a parázst, mielőtt lángra lobbanna.

Milyen egyéb pótolnivalókra igyekeznek felhívni a román hatóságok figyelmét?

- Komoly feladatok állnak Bukarest előtt a romániai magyarságot is érintő egyházi ingatlanok visszajuttatása terén, amelyről immár az Egyesült Államok képviselőházában is vita folyik. Ezért kifejezetten magyar nemzeti szempontból is ösztönözzük az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának felgyorsítását, tényleges megvalósítását. Értetlenül állunk az észak-erdélyi autópálya körül kialakult vita előtt is. Nem hiszem, hogy Romániának a dél-, illetve észak-erdélyi autópálya ügyében vagylagos döntést kellene hoznia. A magyar-román kapcsolatok fejlődése szempontjából mi az utóbbi sztrádának tulajdonítunk kiemelkedő jelentőséget, hiszen az M30-as autópályával már Debrecennél tartunk, így néhány tíz kilométer és elérjük Borsot. Ha a sztráda segítségével a magyar tőke, az áru- és személyforgalom Marosvásárhelyen keresztül eljut a Regátig, akkor nem csupán a magyarok lakta, hanem az óromániai területek is feltárulnak a magyar gazdaság számára, sőt Moldova, Ukrajna irányában az egész térség. A jelenlegi román kormányzatnak meg kell értenie ennek a jelentőségét.

A Románia csatlakozásával kapcsolatos fenntartásainak megfogalmazása előtt a Fidesz kikérte az erdélyi magyar történelmi egyházak és a politikai szervezetek vezetőinek véleményét is. Milyen javaslatok érkeztek önökhöz Erdélyből?

Fontosnak tartottuk, hogy Románia csatlakozása támogatásának kinyilvánítása mellett adjunk hangot fenntartásainknak, elvárásainknak is, hogy a román fél a tényleges integrációig tegyen hatékony intézkedéseket ezeken a területeken. Tőkés László református, Adorjáni Dezső evangélikus és Schönberger Jenő katolikus püspök egyértelműen támogatta észrevételeinket, sőt, javasolták: helyezzünk hangsúlyt a felekezeti diszkrimináció ügyére is. Az RMDSZ-től írásbeli választ nem kaptam ugyan, ezekről a kérdésekről azonban Niculescu Tóni külügyi államtitkárral a napokban alkalmam nyílt megbeszélést folytatni. Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke volt az egyedüli, aki azt mondta: Magyarországnak továbbra is feltételeket kell szabnia, és meg kell akadályoznia Románia csatlakozását, ha Bukarest nem biztosítja az autonómiát a Székelyföld számára. Ez logikus érvelés, amelyet tiszteletben tartok. Szeretném azonban felhívni a figyelmet arra, hogy Romániával lezárultak a csatlakozási szerződések, amelyeket mind a 25 tagállam jóváhagyott, ilyen értelemben eldöntöttnek tekinthető, hogy április 25-én Brüsszelben aláírják a román csatlakozási dokumentumot. Ennek ellenére fontosnak tartottuk kifejezni észrevételeinket a korrupció elleni romániai intézkedésekről, a verespataki aranyszaurusz megépítésétől való tartózkodásunkról, és utaltunk a román választójogi törvényre is. Úgy ítéljük meg, hogy Romániának fel kell számolnia a helyhatósági és parlamenti választójogi törvény diszkriminatív jellegét. Ha ebben nem feltétlenül értünk is egyet az RMDSZ-szel, szerintünk jogi álláspontunk kimunkált, védhető, és összhangban áll számos európai intézmény, valamint az Egyesült Államok külügyminisztériumának véleményével.

Önt a napokban szerbiai és vajdasági útja apropóján Belgrádban azzal vádolták, hogy a magyar kisebbség jogainak követelésével beavatkozik Szerbia belügyeibe. Nem tart attól, hogy a Románia EU-csatlakozásával kapcsolatos fideszes fenntartások okán Bukarestből is éri majd hasonló kritika?

A nemzeti kisebbségek ügye már 1975, vagyis a helsinki csúcstalálkozó óta nem tekinthető belügynek. Ennek ellenére én nem csupán legutóbbi belgrádi látogatásom alkalmával, hanem az elmúlt 15 évben számtalanszor megkaptam ezt a vádat. Ám készen állok arra, hogy megvitassam a kérdést az effajta vádat megfogalmazókkal.

Forrás: Krónika, 2005. április 11.

fideszfrakcio.hu