A Sme szlovák napilap információi szerint a Kofola az elmúlt három évben megduplázta piaci részesedését, és közel 20 millió litert adott el a kóla ízű termékéből. A napilap gazdasági elemzőkre hivatkozva 11,5 százalékra becsülte a Coca Cola piaci részesedését, 9,4-re a Kofoláét, míg a Pepsi részesedése nem éri el a 9 százalékot. A 240 főt foglalkoztató Kofola Slovensko 2004-ben megkétszerezte a forgalmát, ami elérte a 23,1 millió eurót (900 millió korona, 5 milliárd 670 millió forint). A cég az üdítők 77 százalékát értékesítette a hazai piacon, a többit Csehországba, illetve Lengyelországba exportálta.
A 70-es évek Csehszlovákiájában feltűnt termék máig kapható palackozott, illetve hordós kivitelben. Ez utóbbit a sörhöz hasonlóan csapolják, az ára jelentősebben alacsonyabb, mint a konkurens cégek kimért termékeiké. A növekedés elsősorban a Kofola intenzív reklámkampányának, a citromos ízesítésű Kofola Citrus bevezetésének, a riválisoknál jelentősen olcsóbb árnak, valamint az egykor népszerű termék iránt az utóbbi időkben érezhető nosztalgiának köszönhető. A Kofola előretörését még az sem vetette vissza, hogy a márkanév a magyarországi Traubi üdítőitalhoz hasonlóan jogviták kereszttüzébe került, és jelenleg is több cég hoz forgalomba kofolát, ezek azonban nem márkanevek, hanem az üdítőital fajtájának megnevezése.
A szlovákiaihoz hasonló jelenség figyelhető meg Kelet-Németországban is, ahol az egykori NDK-s termék, a Vita Cola éli reneszánszát. Thüringiában megelőzi még a Coca Colát is, igaz a több keleti tartományban az imént említett vállalat terméke mögött "csak" a második helyen áll, maga mögé utasítva a Pepsi termékeit - áll az Index elemzésében.
Az egykori magyar slágerüdítők kevésbé népszerűek. A Magyar Üdítőital Szövetség titkára, Kiss Gáborné ugyan nem tudott pontos adatokkal szolgálni lapunknak a magyar üdítőpiac pontos helyzetéről, de mint mondta, Magyarországon abszolút fölényben vannak a Pepsi és a Coca Cola termékei. Ezek a cégek fedik le a magyar piac mintegy nyolcvan százalékát, a többi hazai és kisebb külföldi gyártó a maradék húsz százalékon osztozik. Kiss Gáborné elmondta, hogy tudomásuk szerint az utóbbi időben a legismertebb magyar "nosztalgia-üdítő", a Traubi népszerűsége ugyan nem csökkent, de nem is növekedett.
A januárban bevezetett termékdíj tovább csökkentheti a hazai gyártók részesedését. Kiss Gáborné szerint a termékdíj olyan plusz költségeket ró a hazai gyártókra, amelyekkel azok csak nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak megküzdeni. "A termékdíj arra ösztönöz, hogy az újratölthető csomagolás kerüljön előtérbe. A legtöbb hazai gyártó nem rendelkezik az ehhez szükséges berendezésekkel, a termékdíj pedig olyan plusz költségeket jelent számukra, amelyet hosszú távon valószínűleg nem tudnak majd vállalni, vagy legalábbis komoly hátrányt jelent számukra a komoly technikai háttérrel és tőkével rendelkező külföldi tőkeerős vállalatokkal szemben" - mondta Kiss Gáborné.
Megkerestük a Traubit gyártó - egyik - cég, a debreceni Ráthonyi Kft. igazgatóját, Ráthonyi Sándort, aki azonban lapzártánkig nem foglalt állást az ügyben.
Forrás: bukovics (Hidlap)