A szabad demokraták vezetői mindig a politikai morál élharcosainak állították be magukat, ám a "lelki többletet" adó liberálisok (a demokratikus ellenzék prominensei) sorra elhagyták az SZDSZ-t. Solt Ottilia korán elhunyt, a Beszélő-alapító Petri György viszont még halála előtt ejtette a szabad madaras tagkönyvet. Másfél éve Tamás Gáspár Miklós is függetlenítette magát, majd augusztus elején kiderült: követte őt a párt első elnöke, Kis János és a Hit köré gyülekező Hack Péter. A nagybetűs liberalizmusban hívők közül Kőszeg Ferenc sincs már a párt szűkebb magjában (a Magyar Helsinki Bizottság elnökeként a liberálissá vált világ elesettjeit istápolja), és a politikai bozótharcairól elhíresült Bauer Tamás is egyre magányosabb. Az egykor szociálliberális, később neoliberális (ritkán pedig nemzeti liberális) jelzővel illetett SZDSZ ma már meghatározni sem szokta önmagát - így a szövetség nem tűnhet másnak, mint az MSZP-holding "platformliberális" leánycégének. A cég azonban háromféle értelemben is a csőd szélén áll. A választási szlogenné érlelt "Válts stílust!" kormánypártként nem erőltetik Kunczéék; az MSZP eközben az egykor antikommunista szabad demokratákkal mosdatja ki a múltját; az SZDSZ-ben felerősödtek az önfeladást szorgalmazó hangok. E jelenségek miatt ma már néhány "független" balliberális értelmiségi is ki-kifakad - stílustalannak, szerecsenmosdatónak és önsorsrontónak mondja (volt) pártját.

Stílustalanok

A korábban a közpénzek pártkasszákba vándoroltatása, a Fidesz-közeli vállalkozók felértékelődése ellen lázadó SZDSZ a választások után hamar magára talált. A a párt székházügyeit bonyolító (illetve a Tocsik-botrányban jeleskedő) szabad demokratákat eleinte "csak" az MSZP köré szerveződő Altus gazdasági birodalomba delegálták Kunczéék, ma viszont már az állami cégek vezető testületeinek egy részét is ők uralják. Miközben az ÁPV Rt. SZDSZ által delegált egykori elnökhelyettese - a Tocsik-ügy egyik koronatanúja -, Virág Attila neve elválaszthatatlan az Altus-érdekeltségektől, a koalíciós posztosztók a Malév Rt. felügyelőbizottsági elnöki tisztét is Virágnak adták. (Közben Virág cége, az Altus-világhoz tartozó Perfekt-Audit Rt. a Millenáris Kht. átvilágításán is fáradozik.) A Horn-éra belügyminisztere, Kuncze Gábor egykori titkárságvezetője, Gáti Péter szintén Altus-tiszt. Emellett azonban az SZDSZ-es pártingatlancéget, a City-Ház Rt.-t (vezér)igazgatja, sőt elterjedt a hír: az ÁPV Rt. a Mokép igazgatótanácsába is fölkérte Gátit.
A szabad demokraták székházviszonyait ugyancsak belülről ismerő Lévay Örs az Antenna Hungária Rt. (AH) elnöki székét kapta, de az SZDSZ ingatlanosaival megingathatatlan üzleti kapcsolatban álló Sinkovits Péter is az AH igazgatóságát erősíti. Szintén a balliberális vállalkozói vonalat erősíti az állami cégeknél Vásárhelyi Miklós István nevű, legifjabb gyermeke, aki korábban szabad demokrata pártigazgatóként regnált, újabban az ÁPV Rt. elnökhelyettesi irodáját lakja be. A parlamentből 1998-ban kikerült SZDSZ-es képviselők közül Gaál Gyula a Magyar Fejlesztési Bank, Büky Dorottya a Hungexpo Rt. igazgatótestületébe került. A "haverok" pénzcsapokhoz eresztése után a javak SZDSZ-közeli zsebekbe vándorlása is megindult. A szabad demokrata kampánycsapat hírében álló MC Média Company a kormány száznapos programjának - 44 millió forintot érő - népszerűsítése után az augusztus 20-i ünnepségekkel kapcsolatos médiavásárlásokat bonyolíthatta (szintén 44 millióért). És persze lesz második száz nap, harmadik...

Elvszerűség terén tehát bukni látszik az SZDSZ. A pártközeli cégeket és vállalkozókat eddig tökéletesen futtatja a párt, a beígért stílusváltás jelei kifürkészhetetlenek. A szövetségből távozó Hack Péter ugyanakkor más következetlenségekre is figyelmeztetett két hete az Élet és Irodalomban: "Mi annak idején éveken át tiltakoztunk, mert egymással össze nem kapcsolható törvényeket egy csomagba erőltettek (...) Erre most mit tesz az MSZP-SZDSZ koalíció? A költségvetési törvénybe belepakolja a földtörvényt, amivel még a Fideszen is túltesz." Az Országgyűlésből kiszorult Bauer Tamás a balatonszárszói szoclib elitpartin szintén pártja elvtelenségét kifogásolta. Az MSZP-SZDSZ-kormány a Fideszhez hasonlóan a volt hatalom kritizálására használja föl a parlamenti interpellációkat - szólt a baráti(?) feddés.

Szerecsenmosdatók

Az SZDSZ stílustalanságát bírálók azt sem nézik jó szemmel, ahogy a liberálisok magukra vállalták Medgyessy Péter kimosdatását, és a Mécs Imre vezette - állambiztonsági múltat vizsgáló - bizottsággal relativizálják az előző rendszer bűneit. A szabad demokraták azonban parlamenten kívüli eszközökkel is küzdenek, és kedvenc történészükkel, Gerő Andrással mondatják ki a kérdést a Magyar Hírlapban: "Mi van azokkal, akik rossz rendszereken belül is jót akartak tenni?" Ezek után Gerőnek már idéznie sem kellett a D-209-es vallomást - "én szt-tisztként a hazámat szolgáltam" -, a közönség tudhatta: a Kuncze-Pető-féle SZDSZ megbocsátott koalíciós főnökének. Tamás Gáspár Miklós ezek után hiába nyilatkozza a Hetek című lapnak, hogy "a Medgyessy-ügy kipattanása óta az elmúlt rendszer olyan mérvű igazolása kezdődött el a balliberális sajtóban, ami egyszerűen obszcén", a szabad demokraták csak megmosolyogják a "szakállas anarchistát". Nem akarják meghallani Hack Péter álláspontját sem: "A diktatúra titkosszolgálata és "kémelhárítása" nem azonos a demokráciáéval. (...) Ezek a szolgálatok akkor nem a nemzet biztonságát, hanem a fennálló rendszer megőrzését szolgálták." Mindezen érv kevés volt ahhoz, hogy megrendüljön a kormány - a D-209-es ügy kipattanása után az SZDSZ frakciója mindössze 24 órán át bizonytalankodott, majd döntött: Medgyessy maradhat.
"Az SZDSZ történetében mindig is elő-előbukkant a múlthoz (és az MSZP-hez) való viszony kérdése. Mindig akadtak, akik sokallták a közeledés mértékét, mások - az ország, a kormányzás érdekére hivatkozva - rendre szemet hunytak a régi sérelmek felett. A kormányfő ügynökügye a pártban újra megkerülhetetlenné tette a múlttal (és az MSZP-kapcsolattal) való szembenézést, így természetes, hogy kitört a belső vita. Kis és Hack kilépése tehát csak beteljesíti a szabad demokraták eddigi históriáját" - mondta Török Gábor a Heti Válasznak. A politológus szerint ugyanakkor az SZDSZ csak magának köszönheti, hogy mostani válsága a közvélemény szemében erkölcsi meghasonlásnak tűnik. "A szabad demokrata vezetők talán túl sokszor hivatkoztak arra, hogy a párt ereje - a politikai racionalitással szemben - az etikában, az erkölcsös cselekvésben áll" - fogalmazott Török.

Önsorsrontók

Az SZDSZ az utóbbi időben nemcsak a még megmaradt csipetnyi antikommunizmusától szabadult meg, hanem jövőbe vetett hitétől is. A párt május végi küldöttgyűlésén többen hangoztatták, hogy 2006-ra eljelentéktelenedhet a karakter nélkül maradt "őserő". Sőt Kuncze Gábor azt is elismerte, hogy néhány helyi szabad demokrata kolónia már az önoszlatás útjára lépett. Bár az elnök igyekezett elejét venni a további elbizonytalanodásnak, arról nem szólt, hogy sok esetben éppen az SZDSZ elitje járt élen az önsorsrontásban. A szabad demokrata minisztereket és államtitkárokat például nem mondatták le parlamenti mandátumukról, és nem delegáltak helyettük új országgyűlési képviselőket, így a parlamenti munkában észrevehetetlenné vált a párt. Tíz - korábban az SZDSZ-nek osztott - bizottsági helyet adtak át a szocialista nagy testvérnek (ráadásul az egészségügyi bizottságban Kuncze Gábor, a számvevőszékiben Pető Iván, a mezőgazdaságiban Zwack Péter kényszerül "vattaemberkedni", hiszen az érintett területek szakértői ma kormányzati posztokon jeleskednek). A párt belső életének ismerői szerint sok tagot meghökkentett, hogy a liberális ethosz szempontjából fontos igazságügyi vagy a kulturális tárcához nem ragaszkodott az SZDSZ, és többen - köztük a korábban a házelnöki székre pályázó Fodor Gábor - helytelenítették, hogy a párt arca, Kuncze Gábor "nem ment be a kormányba Medgyessy helyettesének".

Az utóbbi időben a kint is vagyok, bent is vagyok játékot erőltető Fodor (és politikai tejtestvére, az új generációt képviselő Gusztos Péter) számára még jól jöhet Kis Jánosék távozása. Fodor ugyanis - még Fidesz-elöljáróként - huzamosabb ideig lakott egy fedél alatt Kis Jánossal, és szívta magába a liberális filozófus gondolatait. Így az önkormányzati választások után már Kuncze pártelnök kihívójaként ígérheti a balliberális világnak, hogy - Kis atyai áldásával - helyreállítja "az erkölcsi rendet" a szabad demokrata táborban. Elemzők szerint ugyanakkor a párt túléléséért alig-alig küzdő, zsákmányszerzésre berendezkedett, fogyatkozó SZDSZ-t biztosan nem óvja meg a kimúlástól, ha egy új vezető - valódi politikai stratégia helyett - újra az "erkölcsre" kezd hivatkozni.

Bódis András, Heti Válasz