A strasbourgi tanácskozást az Antirasszizmus és Sokszínűség elnevezésű, több frakció tagjait tömörítő munkacsoport szervezte. Ennek alelnöke, Járóka Lívia néppárti képviselő bevezetőjében arról beszélt, hogy ebben a kérdésben Európa egyik legérintettebb népcsoportja a roma lakosság. Az elmúlt évek jelentései a romák ellen irányuló rasszista erőszak súlyos eseteiről, verésekről, gyújtogatásokról, halált okozó bántalmazásokról számolnak be. A romák alapvető emberi jogai nagyon gyakran sérülnek, a média által erősített negatív sztereotípiák, hamis, a romák egzotikusságát eltúlzó, emberi méltóságukban őket sértő képek táplálják még mindig a közvélemény romaellenességét.
A képviselőasszony rávilágított a rasszizmus elleni harc legnagyobb akadályaira is. "Legtöbbször a problémák nem is kerülnek nyilvánosságra. Egyrészt a diszkrimináció áldozatai a hivatalos szervek közönye, tehetetlensége és sokszor ellenségessége miatt, emellett további atrocitásoktól tartva nem jelentik be bántalmazásukat. Másrészt pedig számos európai kormány még alapvető adatokkal sem szolgál ebben a kérdésben. Olyan EU-tagállamok is vannak, ahol a rendőrség is részt vett rasszista támadásokban.
Európai szinten is van egy fajta hivatalos közöny ebben a kérdésben, ami tovább bénítja a rasszista erőszak elleni harcot. A roma közösségek továbbra is félelemben, kiszolgáltatottságban élnek."
Járóka Lívia szerint a legfontosabb lépések a következők lennének: a tagállamok törvényhozásában a rasszizmus, mint súlyosbító körülmény elismertetése és használata, jogorvoslati folyamatokat kezdeményező hivatalos szervek felállítása, a diszkriminációt rögzítő adatok szisztematikus gyűjtése és közlése és teljesebb, kampányjellegű információszolgáltatás a megkülönböztetés legkülönfélébb formáit tiltó uniós jogszabályok adta jogérvényesítési lehetőségekről. "Ezeknek a területeknek együttes fejlesztése teheti hatékonyabbá a rasszista indíttatású támadások elleni harcot" - zárta Járóka Lívia strasbourgi felszólalását.
Az uniós jelentés egyébként szintén azt hangsúlyozza, hogy a legtöbb EU-tagországban nem megfelelően veszik számba a rasszista bűncselekményeket, alábecslik azok számát, s ez nehezíti az áldozatok védelmét, illetve az elkövetők megbüntetését. A rasszista akciók hatékony számbavételének hiánya különösen az új tagállamokra jellemző, de ugyanilyen a helyzet Görögországban, Portugáliában és Olaszországban is. A 15 "régi" tagállam közül a központ csak hatnál (dánok, finnek, franciák, írek, britek és svédek) tartja megnyugtatóan rendezettnek ezt a kérdést. Márpedig - mint a jelentés rámutat - adatok hiányában komoly a veszélye annak, hogy tévesen ítélik meg a rasszista bűncselekmények szintjét.

MTI - fideszfrakcio.hu