Tisztelt Elnök Úr!

A Parlamentben a jövő héten lesz a végszavazás a Szülőföld Alapról szóló törvény módosításáról. Mivel a kormánypárti többség leszavazta módosító javaslatainkat, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség nem tudja áldását adni a törvényre, mert nincs meggyőződve arról, hogy az valóban a határon túli magyarok szülőföldön való megmaradását szolgálja.

A Fidesz szívesen járulna hozzá bármilyen új konstrukcióhoz, ami plusz támogatást jelent a határon túliaknak, azonban az az érzésünk, hogy a kormány nem őszinte az Alappal kapcsolatos céljait illetően. Egyrészt a megígért 1 milliárd forintos összegnek már nyomát sem látjuk, hiszen a felét zárolták, 500 milliárdot pedig a Záró rendelkezésekben foglaltaknak megfelelően a Külügyminisztériumba kell átcsoportosítani a határon túli magyarok programjainak támogatására szolgáló előirányzatokba. Miből fog akkor gazdálkodni az Alap? Az az érzésünk, sokkal inkább kampány célokat szolgált az új támogatási forrás bejelentése a tavaly decemberi népszavazás előtt, hogy ellensúlyozza a kormány határon túliakat érintő dicstelen megnyilvánulásait.

Másrészt továbbra sem világos, mi lesz az Alap helye a határon túli támogatások meglévő rendszerében. Mi lesz a viszonya a közalapítványokhoz és a státustörvényben megfogalmazott támogatásokhoz? Vannak olyan paragrafusok a törvényben, amelyek lehetővé tennék, hogy minden eddigi határon túli támogatást az Alapban vonjon össze a kormány, amiből arra következtethetünk, hogy esetleg szándékában áll felszámolni a jelenlegi alapítványi rendszert. Ez persze növelné az átláthatatlanságot és az önkényes átcsoportosítások lehetőségét. Nem tudjuk tehát, hogy a kormány csak határozatlan ebben a kérdésben, vagy nem kívánja elárulni a magyarországi és határon túli közvéleménynek szándékait.

Sajnálatosnak tartjuk, hogy a kormány nem folytatott valódi egyeztetést az érintettekkel, a határon túliak képviselőivel. Az összehívott tanácskozások inkább alibi jellegűek voltak, és olyan időpontokban történtek, amikor a lényegi kérdések már eldőltek, és csak az utólagos rábólintás lehetőségét biztosították volna a határon túliak számára a törvényhozás folyamatában. Az általuk megfogalmazott javaslatok közül pedig csak mazsolázgatott a kormány.

A Fidesz ezért megfogalmazta módosító javaslatait, amelyek átfogóan tükrözik a határon túli szervezetek felvetéseit:

1. Annak érdekében, hogy a határon túliak valóban részt vehessenek a döntéshozatalban, azt kell elérni, hogy az Alap irányító testületeinek (Tanács, kollégiumok) összetételét a Magyar Állandó Értekezlet tagszervezetei határozzák meg, és ne a kormány dominanciája érvényesüljön ezekben.

2. Nem látjuk indokoltnak, hogy a státustörvényben biztosított juttatásokat az Alapon keresztül folyósítsa a kormány, mert ez növelné az átláthatatlanságot és a bizonytalanságot. Ez egyébként a státustörvény burkolt módosítását is jelentené.

3. Nem értjük, hogy miért akarja kivenni a módosítás a törvényben eredetileg szereplő szociális jellegű juttatásokat. Valóban a folklór kategóriájába akarja szorítani a kormány az egész határon túli ügyet?

4. Szintén érthetetlen, hogy miért szégyelli a kormány a "nemzetrészek" kifejezést, és miért akarja megakadályozni, hogy az - a határon túliak kérésének megfelelően - szerepeljen a törvény 1. §-ában? A Velencei Bizottságnak az eredeti státustörvényt érintő jelentésére történő hivatkozás egyszerűen komolytalan.

Amennyiben ezek a javaslatok nem valósulnak meg, nem látunk arra esélyt és garanciát, hogy az Alap valóban a határon túliak megmaradását szolgálja. Azonban az Alap létrehozása és az a lehetőség, hogy valamennyi határon túli támogatást itt vonják össze, az egész támogatási rendszer olyan mértékű átszervezését jelentené, amelynek alapos megtárgyalása indokolt és amelyhez a határon túli szervezetek támogatásának elnyerése elengedhetetlen. Ennek legmegfelelőbb fóruma a Magyar Állandó Értekezlet lehet.


Budapest, 2005. április 13.

Üdvözlettel:

Németh Zsolt