fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Különvélemény
2002. augusztus 27., 14:14
"Van-e valóban az MSZP-nek úgymond "godesbergi programja" arra nézvést, hogy eme konkrét posztkommunista országban most mi a szociáldemokrata teendő, tekintettel a globalizációra is? Biztosra vehető-e, hogy koalíciós partnerük már kellőképpen eltávolodott Milton Friedman elvetemült neoliberalista evangéliumától?" - teszi fel a kérdést olvasó levelében Szabó Sándor budapesti olvasó a Népszabadság 2002. augusztus 23-i számának Fórum oldalán.

A hatalomba éppenhogy bekerültek és a hatalomból éppenhogy kiszorultak együtt, valójában egymással ádázul vetélkedve ("kéken sötétlik ere homlukuknak") a kádári múlt egy szeletének feltárásával, "tisztázásával" foglalatoskodnak. Tendenciózusan, prekoncepciózusan. Álságosan arra hivatkozva, hogy a nemzetnek joga van azt megismerni: "hálózati emberként" kik, mikor, meddig, milyen szerepet játszottak a rendszerváltó közelmúlt és a jelen politikusai közül. Valójában a dögöljön meg a szomszéd tehene is felfogást követve.

Csupán a kisdedi naivitású gyalogpolgár remélheti azt, hogy ebből valami épületes, előrevivő, netán "árokbetemető" dolog fog kikerekedni, ámbátor a média hol inerciásan, hol jobb ügyhöz méltó buzgalommal - és tekintettel a példányszámra, a nézettségre, a hallgatottságra - azt sulykolja, hogy ennél most nincs fontosabb politikai teendő. És szép szokása szerint ezt-azt kiszivárogtat, sejtet, sugalmaz, mondván, hogy ő csak a dolgát teszi. Fittyet hányva az általa is közzétett közvélemény-kutatási mutatókra: a hivatkozott nemzet nem igazán vevő erre a vircsaftra.
Azért a szocialisták részéről még ebben a hangzavarban is bölcsebb lenne, ha túl a száznapos program csak enerváltan népszerűsített "szocdemgyanús" jellegén, végre szabatosan - és kellő önkritikával is - arra adnának meggyőző választ, hogy mikortól s mitől szociáldemokraták ők. Mit vállalnak, folytatnak a hazai "történelmi" szociáldemokrácia hagyományaiból, az elődpárt reformeszméiből, spontán privatizációjából, még most is elégedettek-e a suchmani privatizációval, változatlanul a pártszentélyben-e a helye a neoliberális Bokros-csomagnak en bloc, bánják-e a Tocsik-botrányt. Ki a nyugati példaképük: Lionel Jospin, Tony Blair, Gerhard Schröder vagy más?
Van-e valóban az MSZP-nek úgymond "godesbergi programja" arra nézvést, hogy eme konkrét posztkommunista országban most mi a szociáldemokrata teendő, tekintettel a globalizációra is? Biztosra vehető-e, hogy koalíciós partnerük már kellőképpen eltávolodott Milton Friedman elvetemült neoliberalista evangéliumától?
Csekélységemet - és gondolom, még számosakat - Medgyessy pöttyös múltjánál ezek a kérdések sokkal inkább érdekelik. Az meg különösen, hogy megmarad-e az úgynevezett "jóléti piacgazdaság" blikkfangos kampányígéretnek.
Itt, kérem, a közbeszéd átkozottul "el van tematizálva"!