A könyvfesztiválnak Paulo Coelho brazil író mellett Oroszország a díszvendége; a vasárnapig tartó könyves fórumra egy sor, új könyvvel jelentkező orosz alkotó - közöttük Tatyjana Tolsztaja, Irina Gyenyezskina, Artyom Anfinogenov, Jevgenyij Popov, Pjotr Vajl és Vlagyimir Vojnovics - érkezett Budapestre. Popov - akit a kritika úgy titulál, mint a legvidámabb anarchista a posztszovjet irodalom térségében - azt mondta, azt szeretné, ha hazájában polgári társadalom alakulna ki. A sok szellemiség mellett azonban egyelőre kevés a pénz és a vécépapír, ezért a szellemi értékeket fel kell áldozni az anyagi javakért - tette hozzá.
"Én mindenesetre addig elégedett vagyok az élettel, amíg a kommunisták nem jönnek vissza" - összegezte véleményét arra a körkérdésre, mit vár a jövőtől.
Pjotr Vajl, az egyik legragyogóbb tollú orosz irodalomtörténész és kritikus, a választékos újságírás ínyence úgy vélekedett, hogy nem fog semmi szokatlan történni Oroszországban a közeli jövőben, de azzal számolni kell, hogy az orosz történelem mozgása mindig hullámszerűen halad előre.
Nagy sikert aratott A hely zsenije című könyve, amely a 2003-as ünnepi könyvhétre jelent meg Magyarországon; a nagy utazó szerző a világ több városán kalauzolja végig az olvasókat, a hely szellemét a város valamelyik zsenijének segítségével idézi meg.
Vlagyimir Vojnovics - akit, miután aktívan bekapcsolódott az emberi és írói jogokért folytatott küzdelembe, 1974-ben kizártak az orosz írószövetségből, külföldre kényszerült - úgy fogalmazott, attól tart, szerinte elég nyomasztó irányba mutatnak a jelenlegi események Oroszországban. Ki tudja, visszatérhetnek a korábbi idők és akkor mindenki sokkal otthonosabban érzi majd magát - fogalmazott.
A könyvfesztiválon levetítették az Ivan Csonkin közkatona élete és különleges kalandjai című filmet, amely Vojnovics azonos című regénye alapján készült. Az anekdota-regény a hadi hőstettekről és hősiességről szóló, tömegeknek szánt egykori irodalmi áradat paródiája.
Az 1924-es ukrajnai születésű Artyom Anfinogenov - az orosz vendégek közül az egyetlen, aki harcolt a II. világháborúban - arról beszélt, hogy a háborús élmények egy egész életre meghatározó lenyomatot hagynak az emberben.
Andrej Gelaszimov prózaíró csak annyit kívánt a jövőre nézve, hogy az orosz futballválogatott végre nyerjen világbajnokságot. Az 1965-ös irkutszki születésű alkotót a kritikusok romantikus egoistának nevezik; a fiatalok a cselekményes meseszövésért, a filmszerű szemléletért szeretik őt, az idősek pedig azért, mert írásai visszaemlékezést jelentenek ifjúságukra.
A mit lehet várni a jövőtől Oroszországban körkérdést Tatyjana Tolsztaja, az orosz "artisztikus próza" egyik legjelentősebb képviselője azzal vágta el, hogy "nálunk mindig apokalipszis van". Egyébként is, olyan kérdést nem lehet feltenni hazájában, hogy mit szeretnének az emberek, mi történjen, vagy minek a bekövetkeztétől félnek - jelentette ki.
Tolsztaja anyai ágon Alekszej Tolsztoj író dédunokahúga, Kssz! című regénye a könyvfesztiválra jelent meg magyarul. A kritikusok szerint egyöntetűen a legjobb kortárs orosz író különleges atmoszférájú művében egy primitív, mókás és brutális szabályok szerint élő közösséget mutat be, a pusztulással fenyegető mohóságot, kegyetlenséget, önzést és tudatlanságot ábrázolja.
A huszonévesek világképét bemutató Irina Gyenyezskina kijelentette, ő nem tud nagy korszakokról, temetésekről, eseményekről írni és nem is volna képes éveket egy regény megírására szánni. Amit ír, a barátaival-barátnőivel való találkozások között veti papírra, legtöbb története saját élményein alapul.
Az urali iparvárosban, Jekatyerinburgban 1981-ben született Genyezskina, aki a fiatal orosz szerzők egyik legismertebbike, hihetetlen sikerrel mutatkozott be hazájában néhány éve, Magyarországon tavaly jelent meg az Adj nekem! című regénye.
A moderátor Dalos György üdvözölte, hogy ma már ennyi nemzedék, oroszok és magyarok együtt tudnak beszélgetni egy pódiumon. Jevgenyij Popov erre megjegyezte, ennek a beszélgetésnek akár húsz éve is szerét ejthették volna, csak nem a nyilvánosság előtt, hanem valamelyikük lakásán, a konyhában. Európában mind növekvő érdeklődéssel fordulnak az orosz irodalom felé, az utóbbi két évben - Frankfurt, Varsó és Párizs után - a budapesti a negyedik olyan könyvfórum, ahol Oroszország kiemelt kiállítóként vesz részt.
Mihail Szeszlavinszkij, az orosz sajtóügynökség vezetője a fesztivál megnyitóján azt mondta, Oroszországban évente 90 ezer könyv jelenik meg, 620 milliós példányszámban, ebből a hatalmas kínálatból a legérdekesebb és magyar vonatkozású kiadványokat igyekeztek összeválogatni a fesztiválra, ahol különböző tematikus bemutatókkal várják az érdeklődőket.
Külön blokkot szentelnek a II. világháború befejezésének 60. évfordulója alkalmából kiadott könyveknek, és önálló részleget kaptak az oroszországi útikalauzok, térképek, múzeumismertetők, valamint az oroszországi népek konyhaművészetét bemutató kiadványok.
Nyina Litvinyec, az orosz szövetségi ügynökség könyvkiadói főosztályvezetője a fesztivált megelőző sajtótájékoztatón reményét fejezte ki, az orosz díszvendégség új fordításokra, további orosz művek magyarországi megjelentetésére ösztönzi majd a kiadókat.

MTI - fideszfrakcio.hu