Váradi Lajos, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője a kérdéssel kapcsolatban a Hídlapnak elmondta: az egyház szuverén és független intézmény, amelynek ügyeibe sem a szlovák, sem a magyar állam nem szólhat bele. Sőt, a szlovák katolikus egyház életébe a magyar katolikus egyház sem avatkozhat be. Váradi szerint épp ez az alapvető probléma.
- A 90-es évektől a felvidéki magyarok rendszeresen megszervezik a Komáromi Imanapot, ahol magyar püspökért imádkoznak. A legjobb viszont az lenne, ha önálló püspökséget hoznának létre, ennek viszont az az akadálya, hogy más-más egyházmegyében élnek a magyarok. Bár ez a kezdeményezés sem lenne reménytelen, csak elég erős akarat kellene hozzá. Az említett kérdésekben viszont csak Róma dönthet, az viszont rendkívül lassan tesz valamit. Ráadásul a szlovák katolikus egyháznak sem érdeke, hogy magyar püspökséget hozzon létre - jelentette ki Váradi Lajos. Annak idején mintegy 40 ezer aláírást gyűjtöttek össze a felvidéki magyar katolikusok, amelyben kérték a magyar püspökség létrehozását, illetve a magyar püspök megválasztását. A Vatikán viszont nem lépett. Ennek okát Váradi Lajos abban látja, hogy a szlovákoknak erős pozíciójuk volt a Vatikánban. Annyit viszont sikerült elérni, hogy egy kompromisszumos megoldással Orosch Jánost segédpüspökké nevezték ki, aki félig magyar, ráadásul Párkányban, tehát magyarlakta területen szolgált. Legfőbb feladata a felvidéki magyarság képviselete.
- Természetesen ő csak a Pozsony-nagyszombati Egyházmegye területén működik. A szlovák részről ez egy jó taktikai húzás volt, hiszen itt él a legtöbb magyar, és azzal, hogy ebbe az egyházmegyébe helyezték, tompítani tudták a követelések élét. A célt ugyan nem érték el, de valamelyest javult a helyzet. Bár itt az is kérdés, hogy egy segédpüspöknek a püspök milyen hatásköröket biztosít. Az alapkérdések viszont továbbra is megválaszolatlanok maradtak - mondta a főosztályvezető. Hozzátette: a magyar pap továbbra is kevés Felvidéken, sokszor szlovákul tartják a miséket, a Magyarországon végzett, felvidéki származású papokat viszont ritkán fogadják vissza. Orosch János segédpüspök korábban ezzel kapcsolatosan lapunknak azt nyilatkozta, hogy annak, ha az ott tanulókat viszszahoznák Felvidékre, Magyarország sem örülne, hiszen itt is egyre kevesebben választják a papi hivatást.
Magyarország Váradi szerint tehát hivatalosan semmit nem tud tenni a felvidéki magyar katolikusok érdekében. A magyar kormány nem is tudja felvetni a kérdést. A lehetőséget abban látja, hogy a magyar katolikus vezetők a Vatikánban esetleg "lobbizhatnak" az ügy érdekében. A lehetőségek viszont így is minimálisak. Reménykedik viszont abban, hogy a német pápa jobban átérzi majd a felvidéki magyarok sorsát.
Azzal kapcsolatos kérdésünkre válaszolva, hogy milyen a magyarországi szlovák hívők helyzete Váradi Lajos elmondta: hivatalosan csak mintegy 14 ezren vallják magukat szlováknak. Közülük csak elenyésző számban vannak katolikusok, ráadásul itt szórványban élnek, nem olyan nagyobb egységekben, mint a magyarok Felvidéken. A magyarországi szlovákság jelentős része evangélikus, nekik rendszeresen tartanak istentiszteletet. Tehát a kérdés nem teljesen megoldott itt sem, de Váradi leszögezte: nem azért, mert a magyar katolikus egyház ez ellen hadakozna.

Czigler Mónika (HÍDLAP)