Dél-Baranyától Somogyon és a Göcsejen át a Balaton-felvidékig, az Őrségig és a Fertő vidékéig jártunk faluról falura, s rendre azt halljuk a szálláshely gazdájától, a falusi boltostól, a péktől, a benzinkutastól, a harangozótól - a tisztelendő meg a tiszteletes urakról meg ne feledkezzünk -, hogy "ez nem a mi kormányunk". A kocsmai publikum közvélekedését a politikai helyzetről, pedig az ám a nép hangja, a voks populi, inkább nem idézzük. Általánosnak mondható vélemény, hogy ezt a választást bizony Széchenyi-tervestől, családi gazdaságostól elvesztettük. A lassan feléledni látszó polgári közép viszont bármely olyan rendezvényt türelmetlen érdeklődéssel vár, ahol végre meghallgathatja Orbán Viktor véleményét az ország előtt álló tennivalókról. Legutóbb Zalalövőn több tízezer ember gyűlt össze ebből a célból.
Ez volna tehát az egyik Magyarország, amely tapasztalatunk szerint nem csak a fejlettebbnek, kulturáltabbnak mondott nyugati részeken ilyen, ugyanezt hallani Bács-Kiskunban, Csongrádban, a Hajdúságban és a Felső-Tisza-vidéken is. Viszont akár tényként is olvashatjuk, ami a tegnapi újságokban megjelent: immár rekordnagyságú előnyre tett szert az MSZP a közvélemény-kutatási adatok tükrében. Az egyik felmérő cég már húsz pont fölötti előnyt regisztrált, a másik kétszeres előnyt mutat a Fidesszel szemben. Akkor hát mi a helyzet Magyarországon? Ilyen markáns véleménykülönbséget ostobaság volna kézlegyintéssel elintézni, na ja, már megint a szokásos közvélemény-kutatók...
Azt azonban okkal feltételezhetjük, hogy a megkérdezettek köre a véleménytudakolás technikája révén éppen abból a társadalmi közegből származik, akiknek a szavazatai révén a Medgyessy-féle véd- és dacszövetkezet hatalomra jutott. Egy fővárosi cég darabbéres kérdezőbiztosainak nyilván kényelmesebb és kifizetődőbb a sűrűjében halászni, a nagyvárosi tömbházakban, lakótelepeken telefonon kérdezősködni, mint a kisvárosi családi házakat, falusi portákat látogatni sorra, azzal a kockázattal is, hogy a tavasz óta nagyon dühös házigazda esetleg elereszti a kutyát. Talán az lenne a kormány népszerűségének igazi próbája, ha a miniszterelnök ellátogatna a fentebb felsorolt helyek valamelyikére, és mondjuk Kuncze, Lendvai és Lamperth társaságában sétálgatna a falusi főutcán. Biztonságos távolságból megnézném én is a jelenetet.
Amúgy, bármilyen "népszerű" is Medgyessy, az ország határain kívül már korántsem övezi ilyen túláradó elismerés a személyét. A jelek szerint a már-már kínossá váló diplomáciai magányosságából most úgy próbál kikászálódni, hogy a közeli napokban Schüssel osztrák kancellárral és Berlusconi olasz kormányfővel kíván találkozni. Most bezzeg nem számít, mint annak idején, Orbán Viktor esetében, hogy a "szélsőjobboldali" politika "szalonképtelen" képviselőivel kell együtt mutatkoznia a szocialista miniszterelnöknek.
Mindent a népszerűségért.

Ludwig Emil, Magyar Nemzet