- A múlt hét egyik nagy politikai nyertese ön volt, miután a parlament ügyrendi bizottsága általános vitára alkalmasnak találta az "Apró-Gyurcsány érdekkör meggazdagodását" vizsgáló bizottság felállítására irányuló javaslatát. Meglepődött, hogy néhány szocialista is önnel szavazott?
- Ez volt a harmadik alkalom, hogy a vizsgálóbizottsággal foglalkozni szándékozott az ügyrendi bizottság. Egyszer elhalasztották a döntést, utána elnapolták a tárgyalást, s csak harmadjára sikerült belefogni. Úgy láttam, hogy néhány szocialista belátta, olyan mértékű közpénz hagyta el az állami szférát, és vált magánvagyonná, hogy a vizsgálatot le kell folytatni.
- A szocialisták utólag inkább arra hivatkoztak döntésük indokaként, hogy a demokrácia szellemében minden vizsgálóbizottságot megszavaznak.
- Más a kommunikáció, és más, ami a dolgok mögött van. Nem szabad elfelejteni, hogy a múlt heti döntés csak arról szólt, hogy általános vitára alkalmassá nyilvánították az indítványt. Ezután még lesz az általános és a részletes vita, szavazás a módosító indítványokról s a teljes javaslatról, valamint meg kell választani a vizsgálóbizottság tagjait. Legalább öt olyan parlamenti forduló van még, amikor el lehet kaszálni a javaslatot. Remélem, hogy a szocialisták nem fognak trükközni, mert ha igen, azt nem lehet másként lefordítani, mint hogy a miniszterelnöknek van takargatnivalója.
- Ettől függetlenül úgy tűnhet, a téma felmelegítése csupán Orbán Viktor szőlőbotrányának elterelésére szolgál.
- A szocialista képviselők részéről is oktondiság feltételezni, hogy másfél esztendeje azért kezdtem el firtatni az ügyet, mert arra gondoltam, 2005 márciusában lesz olyan téma, amiről jó lesz elterelni a figyelmet. Másfél év gálánsan hosszú idő volt ahhoz, hogy a miniszterelnök az általam kért dokumentumokat nyilvánosságra hozza. Másrészt akkor indítványoztam a vizsgálóbizottság felállítását, amikor a kormányfő vagyonnyilatkozata megjelent.
- Van értelme ilyen régi ügyeket felhánytorgatni? Ennyi erővel a Fidesz tizenkét évvel ezelőtti székházbotrányának kivizsgálására is lehetne bizottságot felállítani.
- Akkor lenne értelmetlen, ha nem állna fenn az alapos gyanú arra vonatkozólag, hogy az államot akár százmillió forintos kár érte. A balatonőszödi kormányüdülőt tíz évre elosztva harmincmillió forintért meg lehetett venni, amiért százhúszmillió forint járt volna akkor is, ha csak a nemzeti bank által meghatározott kamatátlaggal számolunk. És akkor még nem beszéltünk az alumíniumipari privatizációról, a Szalay utcáról, más állami megbízásokról, támogatásokról, vitatott közbeszerzésekről.
- Beszélő viszonyban van Gyurcsány Ferenccel?
- Ritkán beszélünk egymással. Legutóbb a Parlament előtt találkoztunk, kezet nyújtott, mosolygott, én pedig viszonoztam.
- Az elmúlt hetekben egyre több győri témában nyilvánul meg, elegendő csak a lefölözésre vagy a másfél héttel ezelőtti adyvárosi sajtótájékoztatóra utalni. Máris megkezdte Balogh József polgármesterrel szemben az országgyűlési választási kampányt?
- Korábban is foglalkoztam győri ügyekkel, csak azok nem kaptak ekkora publicitást. A lefölözéssel kapcsolatban hatalmas eredménynek tartottam, hogy Balogh-Szijjártó közös javaslat került a parlament elé. Az más kérdés, hogy ez a költségvetési bizottságban kiverte a biztosítékot. Senki nem vitatja, hogy a szabályozás az Orbán-kormány alatt született, de azt sem, hogy az elvonás Győr esetében 2002-ig nulla forint volt. Azóta évente több százmillió forintot fizet be a város, s a tavalyi esztendő után még idén is átutalt 732 milliót. A fő vita abban áll, hogy ezt az önkormányzat szerepelteti idei költségvetése bevételi oldalán egy állítólagos ígéretre hivatkozva, aminek semmilyen törvényi alapja nincs. Azt egyébként máig nem tudjuk, hogy az ígéret kitől származik és pontosan mire vonatkozik. Az ominózus bizottsági ülésen a jelen lévő pénzügyminisztériumi szakember kérdésemre azt mondta: csak azt ígérték meg, hogy megvizsgálják Győr ügyét. Azóta ráadásul távozott a pénzügyminiszter. Új miniszter, új ígéretek, új kedvencek - ki tudja? Adyvárosra visszatérve: nem azt vitattam, hogy szükség van-e a fejlesztésre, csak azt gondolom, a városnak kötelessége kikérni a lakosság véleményét. Arra hívnám fel pusztán a figyelmet, hogy nem helyes szombat délután bedobott szórólappal meghívni embereket egy vasárnapi lakossági fórumra.
- A polgármester rendkívül népszerű Győrben, tíz év alatt négy választást nyert meg. Mennyi esélyt lát ellene?
- Nekem már eleve nagy kihívás, hogy a Fidesz választókerületi elnökeként koordinálhatom a felkészülést. A fő gondolatok megvannak, és kész a csapat is. A polgármesterrel szemben a kihívó mellett szól, hogy nem vált be, amit Balogh József ígért. Győr érdekeit nem tudta országosan megjeleníteni, lobbiereje nem mutatkozott meg az elmúlt három évben. Minden Győr érdekét szolgáló indítványunkat leszavazta a parlament. Balogh József nem nyújtott kielégítő teljesítményt.
- Azért a polgármester fel tud mutatni számos, több milliárd forint értékű eredményt, például a zsinagóga felújítását, az ítélőtábla építését, a Fehérvári út második ütemét, a szentiváni csarnokot.
- Nyilván hiteltelen lenne, ha azt mondanám, hogy Balogh József semmit nem hozott a városnak. Az viszont igaz: Győr - körülményei, környezete, adottságai és az itt élő emberek révén - a mostaninál sokkal nagyobb ütemű fejlesztésre predesztinált. A város egy ideje megrekedt, és előrehaladása korántsem a képességekkel arányos. Szükség van az új erőkre, amelyek tovább tudják lendíteni a sárba ragadt szekeret.
Forrás: www.kisalfold.hu
fideszfrakcio.hu