fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Elszalasztott lehetőségek
2005. április 28., 17:05
Az Európai Unióban csak az az ország érhet el eredményt, amely sikeres az érdekérvényesítésben. Minden nemzet arra törekszik, hogy saját érdekeinek megfelelően befolyásolja az EU politikáját. A Heti válasz erről kérdezte Szájer Józsefet, az Európai Parlament legnagyobb képviselői csoportja, az Európai Néppárt frakcióvezető-helyettesét.

Milyen volt a magyar érdekképviselet az Európai Unióban az elmúlt egy évben?

A legfontosabb döntések a Tanácsban születnek, ahol a kormányok képviselői ülnek. Az Európai Parlament még nem tudta kiharcolni azt a jogot, hogy ugyanolyan ereje és befolyása legyen, mint a Tanácsnak. Az elmúlt időszakban azonban jelentősen növekedett mind a befolyása, mind a szerepe. Magyarország érdekérvényesítése tehát két helyen történik, a parlamentben, ahol képviselőink ülnek, és jóval erőteljesebben a Tanácsban, ahol a mindenkori kormány képviselteti magát. Úgy gondolom, hogy mindkét helyen az elmúlt egy év a tanulás időszaka volt. Ez az időszak meglehetősen aktívnak bizonyult, mert számos olyan döntés került napirendre, amely magyar szempontból igen fontos. Az egyik ilyen, amely most még csak az előkészítés szakaszában van, az unió elkövetkezendő hét évre szóló költségvetése. A most folyó vitában számos, Magyarország szempontjából lényeges módosító javaslatot adtunk be. A másik kérdés az unió további bővítésének az ügye. Nevezetesen Románia csatlakozásának a kérdése. Románia csatlakozásával minden eddigi bővítést tekintve a legszegényebb ország lesz az unió tagja. Közös vélekedés szerint a legkevésbé felkészült formában. A magyar EP-képviselőknek igen fontos feladatuk volt az ottani magyar kisebbség érdekeinek a védelme. A parlamenti munka területén jónak ítélem meg a magyar érdekképviseletet, míg a másik ágon nem látom ugyanezt. Úgy érzékelem, hogy a magyar államigazgatás sok ponton még nem készült fel a nagyon kemény érdekérvényesítésre.

Ennek szembeötlő példája volt, hogy a magyar kormány későn ébredt, gyakorlatilag alig vett részt a Romániával való tárgyalásokon. Sem az ottani magyarság érdekeinek határozottabb képviselete, sem pedig a Tisza és mellékfolyóinak környezeti védelme nem kerültek be kellő súllyal a tárgyalási témák közé. A magyar kormány úgy zárta le a környezetvédelmi fejezetet, hogy abban nem állított Romániával kapcsolatban feltételeket, mert fontosabbnak tartotta a román állam érdekképviseletét, mint a Tisza mentén élő emberekét. Romániát úgy engedte be az unióba, hogy az lényegesen több átmeneti engedményt kapott, mint hazánk a csatlakozása idején.

Melyik magyar ágazat tekinthető az első uniós év vesztesének?

A konkrét körvonalak még nem alakultak ki teljesen, de azért már beszélhetünk vesztesekről. A magyar gazdák például szlovák társaikhoz képest egy év késéssel kapták meg a tavalyi támogatásokat. Ez jelentős piacvesztéshez vezethet otthon, míg más országok termékei, adott esetben a szlovák áruk viszont piacot nyerhetnek Magyarországon. Azt is látjuk, hogy az országba eddig beérkezett pénzeken is ül a kormány. Jelenleg 123 milliárd forintról nem tudjuk, hogy hol van. Ezek olyan pályázatoknak a pénzei, amelyeket már elnyertek, de még nem fizették ki őket. Olyan vállalkozók sem kapták még meg pályázati pénzeiket, akiknek tavaly május 13-án a miniszterelnök személyesen adta át az oklevelet abból az alkalomból, hogy ők voltak az első sikeres pályázók. Az elnyert összegnek éppen csak egy százalékát fizették ki eddig.

A vesztesek mellett beszéljünk a nyertesekről is. Melyik terület volt Magyarországon az EU-csatlakozás nyertese?

Mindig is úgy ítéltem meg, hogy az uniós tagság lehetőséget jelent. A lehetőségekkel élnünk kell. Nem csak anyagiakban mérhetjük az előnyöket. A szabad tanulás, néhány esetben a szabad munkavállalás lehetősége mind nyereség. Az is nyereséget jelent, hogy beleszólhatunk a közös európai ügyekbe, és nem kívülről kell bekiabálnunk, és nem kívülről diktálják a feltételeket.

Az uniós tagságot lehetőségként említette. Mi volt a legnagyobb lehetőség, amit hazánk kihagyott?

Például Magyarország jó eséllyel pályázott arra, hogy nálunk legyen az unió egyik intézménye, a Határőrizeti Ügynökség. Most derült ki, hogy ezt a lehetőséget Lengyelország kapta meg, holott Magyarország jobb ajánlatot tett. Talán a legnagyobb veszteség, hogy a magyar kormány sem a nemzeti kiegészítést, sem a unió által járó földalapú támogatást eddig nem fizette ki teljes egészében a gazdáknak. Az elvesztett agrárpiacokat már nehéz lesz visszaszerezni. A kormány nem ismerte fel, hogy koncentráltabb munkára lenne szükség, és akkor sikeresebb lehetne az unióban az érdekképviselet is.

hetivalasz.hu - fideszfrakcio.hu