Korábban azt nyilatkozta, hogy az ügynöklisták napvilágra kerülése a miniszterelnök környékén keresendő központ forgatókönyve szerint zajlik. Minden út a kormányfőhöz vezet?

A miniszterelnök úr nem egy egyszerű pápai gyerek, ahogy önmagát szeretné aposztrofálni. Lehet, hogy az volt, de ma már egy államférfi, aki beházasodott az egyik sztálinista gyökerű "arisztokrata" családba. Nehéz eldönteni, hogy saját akarata szerint cselekszik, vagy marionett-bábként mozgatják azok, akik a gazdasági hatalmukat is abból a politikai hatalomból eredeztetik, amit 1956 környékén vagy azt megelőzően megszereztek. Jelesül az Apró családról van szó. A kormányfő anyósának testvére, ifjabb Apró Antal a 3-as főcsoportfőnökségnek is egy nagyon komoly beosztású tisztje volt a rendszerváltozást megelőzően akkor is, amikor a Dunagate-ügy kapcsán az úgynevezett titkosszolgálatokat megpróbálták Nemzetbiztonsági Szolgálatokká alakítani. Ez az úr sok olyan információ birtokosa, amely nem hozzáférhető a nyilvánosság számára. A másik olyan személy, aki a kormányfő bizalmasa ebben a témában, az Nagy Lajos, aki az első főigazgatója volt a Nemzetbiztonsági Hivatalnak.

Kinek az érdeke a Nemzetbiztonsági Hivatal tönkretétele?

A rendszerváltás óta a Szabad Demokraták Szövetsége folyamatosan a nemzetbiztonsági szolgálatok gyengítésére törekszik. Volt olyan időszak, éppen az első ciklus idején, amikor a bizottságban benn ülő SZDSZ-es képviselő még attól sem riadt vissza, hogy azt mondja, az információ áramlás jelenlegi fejlődésének korszakában a nemzetbiztonsági szolgálatokra nincs is szükség. Ezt a tarthatatlan véleményt egy idő után nyilvánosan már nem hangoztatták, de az elvről nem mondtak le. Ebben koncepció rejlik. Az SZDSZ beállítása szerint az állam egy elnyomó hatalom, amely ellen szabadságharcot kell vívni az állampolgári jogok jegyében. A hadsereg már nem több, mint operetthadsereg, az állami tulajdon gyakorlatilag megszűnt, a rendőrséget tönkretették és a nemzetbiztonsági szolgálatokat is a működésképtelenség határára sodorták. Egy ötszázalékos párt nem is tehet mást, mint hogy a demokratikus választások által ellenőrzött közhatalmat, a mindenkori kormányt eszközeitől megfosztja. Így megnövekszik a relatív hatalma azoknak az informális gazdasági, kulturális, politikai érdekcsoportoknak, amelyek a választások által ellenőrzött körül kívül működnek. Azt gondolom, hogy egy Magyarországgal ellenérdekű külföldi hatalomnak pontosan ugyanez lehet az érdeke.

Ki irányítja ma a kormány szekerét? Az 5 százalékos SZDSZ vagy a Gyurcsány Ferenc köré csoportosuló érdekkör?

Nagy valószínűséggel a kettő ugyanaz. Az, hogy két párt van a baloldalon az már csak a választókat megtévesztő látszat. A politikai színpadon munkamegosztás van, de a háttérben, a kulisszák mögött, a darab szerzői és rendezői ugyanazok. A gazdasági és kulturális háttér a baloldalon egységes. Az SZDSZ azért nem szűnik meg, mert a csak az általuk elérhető öt százalékára az MSZP-nek szüksége van.

Talán már nem túlzás kijelenteni, hogy Magyarországot a milliárdosok kormánya irányítja. Milyen koncepció szerint zajlik a kormányátalakítás?

A kormány milliárdosai az állam emlőin szívták magukat dagadtra, nem zseniális tehetségük okán emelkedtek fel Magyarország kevés számú milliárdosainak sorába. Kóka Jánosról egyébként megírták a lapok, hogy a cége azáltal nőtt hatalmasra, hogy a Sulinet programon keresztül állami forrásokat szívott le. Ez egy jellemző momentum az úgynevezett baloldal működésére. Ma már a látszatot sem kell tartani. Gyurcsány Ferenc már évekkel ezelőtt megfogalmazta, hogy a politikát a gazdaság fogja mozgatni, s ebben a korszakban annak lesz majd nagyobb szava, aki milliárdokat tudhat magáénak. Ez ma érvényesül. A kormányfő azt hiszi, hogy pénzen mindent meg lehet venni, így a médiát is. A média tényleg hihetetlenül nagy erő, mondhatni hatalom, de nem mindenható. Mert az a keresztény hit szerint egy van, és ugye az nem a média.

Az adok-kapokban a Tokaj-ügy mellé ismét elővették a bánya-ügyet, sőt a koccintásos fotóval újabb fogást keresnek Orbán Viktoron. Megtalálják?

Az ötletek még nem merültek ki, szerintem újabb támadásokra lehet számítani. Bizonyos értelemben megnyugtató, hogy új ötleteknek híján vannak, kénytelen régi lemezek feltételéhez folyamodni. Ám bármennyire is izzadtságszagúak a próbálkozások, mégsem szabad őket lebecsülni. A média ugyanis képes a jelentéktelenből jelentőset csinálni és fordítva. Ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy ennyi gyalázatot, ennyi tehetségtelenségnek álcázott rossz szándékot, amelyet az elmúlt három évben a kormányzás helyetti randalírozásban a koalíció megvalósított, túl élt volna-e a polgári kormány, akkor azt tudom válaszolni, hogy egy évet sem bírtunk volna ki, mert a média a húst is lerágta volna a csontunkról. Ahhoz, hogy az emberek ne a kormány tehetetlenségével foglalkozzanak, az kell, hogy legyenek ügyek, amelyek elvonják a figyelmet.

Egy éve folyamatosan arról beszélnek, hogy az Arago korábban csak azért vette meg a Picket, hogy felvegye az állami támogatásokat. S most haszonnal továbbadja Csányi Sándornak. Nem lehetett volna tenni valamit ez ellen?

Leisztinger Tamás, az Arago csoport feje egy tipikus figurája az MSZP holdudvarának, akinél kártékonyabb embert kevesebbet tudnék felsorolni a gazdasági élet szereplői közül. Van egy sajátos "vállalkozó" fajta, amelyik nem épít, hanem parazitaként a meglévő életerőt szívja ki azokból a cégekből, amelyeket potom pénzért megvesz. Miután pedig pénzügyi értelemben lefejti róluk a hasznot, továbbadja őket. Tragikus a magyar valóságra nézve, hogy ezt büntetlenül meg lehet csinálni. Sajnos nem Leisztinger Tamás az egyetlen, csak Ő a legismertebb és leggazdagabb. Örülök, hogy a Pick Rt. kikerül Leisztinger kezéből, mert vannak másfajta gondolkodású vagyonos emberek is ebben az országban, és azt remélem, hogy előbb-utóbb azok maradnak a felszínen, akik ezt az országot nem telephelyüknek tekintik, hanem hazájuknak.

Közeledik a 2006-os választás. Korábban többen úgy fogalmaztak, hogy Ön a Fidesz ökle. A közeledő kampányban ismét odacsap?

Semmi szín alatt nem törekszem arra, hogy tőlem legyen hangos a sajtó. A helyzet fordított. Vadászni fognak rám, a szavaimra, a mondataimra.

Az interjút Borsodi Attila készítette
Fotó: Takáts Péter