A második világháborúval kapcsolatos archívumaik megnyitására sürgeti egyebek között az államokat az Európai Parlament csütörtökön megszavazott állásfoglalásában a második világháború európai befejezésének hatvanadik évfordulója alkalmából.
A dokumentumban az EP megemlékezett a náci zsarnokság valamennyi áldozatáról, különösen a holokauszt áldozatairól. Jelezte, hogy a parlament közös európai tragédiaként fogja fel a világháborút, ezért annak valamennyi áldozatát gyászolja, függetlenül attól, melyik oldalon álltak. Külön megemlékezett az EP arról, hogy egyes nemzetek számára a II. világháború vége s ezzel a szovjet megszállás egyúttal a zsarnokság megújulását is jelentette.
Kitért az állásfoglalás az európai integrációs folyamat és a transzatlanti szövetség sikerességére is. A szöveg szerint az EP újfent elkötelezi magát az emberi jogok tiszteletén, a szabadságon, a demokrácián, az egyenlőségen, a jogállamiságon alapuló, békés és virágzó Európa mellett, és a bármilyen ideológiai hátterű totalitárius uralommal szemben.
A jelentést a külügyi EP-bizottság elnöke, a német néppárti Elmar Brok fogalmazta, és 49 nem szavazat mellett 463 voksnyi támogatással hagyta jóvá a plenáris ülés.
Szájer József (Fidesz), a magyar néppárti delegáció vezetője közleményben üdvözölte a határozatot, történelminek nevezve azt, mert a parlament "először fogadott el olyan dokumentumot, amely a különböző diktatúrák között különbséget nem téve elítéli azokat".
"Nem szabad elfelejteni, hogy egyes nemzeteknek a II. világháború vége a zsarnokság megújulását hozta a sztálini Szovjetunió képében. A határozat elősegíti a kommunista diktatúra bűneinek feltárását és bármilyen formában történő újjáéledésének megakadályozását" - hangoztatja a közleményben Szájer, aki a szerdai vitában egyetlen magyar hozzászólóként kapott szót.
A vita kapcsán külön állásfoglalást tett közzé Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője is a témában. Ebben egyebek között azt hangsúlyozta, hogy "május 9. a felszabadulás ünnepe Magyarországon, amely megszabadult a nyilas terror esztelen ámokfutásától, felszabadult a náci megszállás alól. Mindez független attól, mi következett utána. Független attól, hogy 40 év diktatúrát kényszerítettek ránk, amely során egy teljes vakvágányra vezető társadalmi modell erőltetésébe belerokkant az ország. Ünnepeljünk csendben, gyűlölködés nélkül..."
José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök a vitában azt hangoztatta: Európa a borzalmas háborúra emlékezik, de a jövőért folytatott munkájához ösztönzést merít a mostani generációkat megelőzők eltökéltségéből és vízióiból. Josep Borrell Fontelles EP-elnök is emlékeztetett arra, hogy a háború vége csak Európa egyik felének hozta el a valódi békét, a keleti fél számára a totalitárius rendszer, további hosszú szenvedés következett. Úgy vélte, az évfordulón a leglényegesebb üzenet az emberi méltóság, az emberi jogok tisztelete, a béke, a tolerancia és az igazságosság védelme az egész világon.

MTI - fideszfrakcio.hu