fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
EP-határozat a marik javára magyar kezdeményezésre
2005. május 12., 18:38
Határozatot fogadott el az Orosz Föderáció részét képező Mari Autonóm Köztársaságban tapasztalható súlyos jogsértésekkel kapcsolatban csütörtöki plenáris ülésén az Európai Parlament Strasbourgban.

Az eredetileg Szent-Iványi István (SZDSZ) által fogalmazott állásfoglalási indítványt a néppártiak, a szocialisták és a liberálisok közösen nyújtották be, a beterjesztők között szerepel Tabajdi Csaba (MSZP) és Schöpflin György (Fidesz) neve is. Az állásfoglalásban az áll, hogy hitelt érdemlő orosz és nemzetközi források szerint a 2004. decemberi elnökválasztást szabálytalanságok és az emberi jogok elleni támadások kísérték a térségben. A képviselők a választást megelőző és azt kísérő állítólagos szabálytalanságok, valamint az újságírók elleni támadások gyors és alapos kivizsgálását, a mari és az orosz nyelv valódi egyenjogúsítását követelik.
Mint Szent-Iványi István közleményében rámutatott, a marik (cseremiszek) a finnugor népek családjába tartoznak, és mintegy 750 ezren élnek Oroszországban. Többségük mindazonáltal a nevüket viselő autonóm köztársaság határain kívül lakik, a köztársaságban így relatív többségben vannak az orosz ajkúak (a lakosság 45 százaléka mari). A tavaly december 19-én tartott elnökválasztáson a moszkvai születésű, orosz Leonyid Markelovnak sikerült újabb négyéves mandátumot szereznie a mari nemzetiségű Mihail Dolgovval szemben.
"Markelov elnöksége alatt az autonóm köztársaságban általánossá váltak a sajtószabadság elleni támadások. 2001-ben például három újságírót gyilkoltak meg Joskar-Olában, a fővárosban, és azóta sem telt el év a kritikus hangvételű sajtótermékek munkatársainak bántalmazása vagy éppen szerkesztőségeinek felgyújtása nélkül. Idén januárban Jelena Rogacseva, a Szabad Európa Rádió helyi tudósítója lett támadás áldozata, februárban pedig Vladimir Kozlov lapszerkesztő, a Finnugor Népek Világkongresszusának prominens alakja került sorra. Kozlov a hivatalos vezetéssel szembenálló mari ellenzék egyik vezéralakja, aki az észt-mari kulturális kapcsolatok ápolásáért korábban magas észt állami kitüntetésben részesült. Az elkövetők kiléte valamennyi esetben mind a mai napig ismeretlen" - szögezte le a magyar képviselő.
Hozzátette: "Markelov újraválasztása óta szisztematikusan zajlik a köztisztviselők és iskolaigazgatók eltávolítása azokban a körzetekben, ahol a mari ellenzéki jelölt szerepelt jobban, és egyes helyeken az iskolák bezárásával is fenyegetnek. Ez elsősorban a mari többségű területeket és a mari anyanyelvű tanárokat érinti, ezért óriási veszteséget okozna a marik kulturális életében. Annak ellenére, hogy a köztársaságban a mari az orosz mellett hivatalos nyelv, a marik jelenleg csak az általános iskola első négy osztályában tanulhatnak anyanyelvükön, és a közigazgatásban kizárólag az orosz nyelv használható."
Szent-Iványi István bejelentette, írásbeli kérdésben fog tájékozódni az EU-tagországokat képviselő tanácsnál és az Európai Bizottságnál arról, miként kívánják érvényesíteni a kisebbségvédelem szempontjait az EU-Oroszország útiterv végrehajtása során.
Schöpflin György (Fidesz) a vitában felszólalva úgy vélekedett: a Szovjetunió összeomlása után a Mari Köztársaság ügye kedvező irányba mutatott, de 8-9 év után a sokféleség elleni politikát indítottak el orosz részről. Az EP-indítvány ezért több irányban jelezni kíván: Moszkva felé azt, hogy kötelezettségeket vállalt kisebbségeivel szemben a kulturális diverzitás védelmének és nem eltüntetésének érdekében; a Mari Köztársaságban élő orosz nemzetiségű elit felé azt, hogy a XXI. században nem lehetséges a kisebbségellenes elnyomást észrevétlenül elindítani; a mari népcsoport felé pedig azt, hogy az európai közvélemény figyelemmel kíséri nehézségeit, és kész őket támogatni.
Hegyi Gyula (MSZP) elmondta: nem feladata Oroszország kritizálása, elsősorban a Mari Köztársaság belső viszonyairól van szó, ahol a többségi orosz elnök győzelme óta lehetetlenné teszi a mari kulturális intézmények, iskolák, sajtófórumok működését. Mivel a marik száma a köztársaságban kevesebb, mint 800 ezer, az ellenük irányuló támadások nem csak antidemokratikusak, de egyúttal létében fenyegetik a kisebbséget - jelentette ki. Közölte ugyanakkor, tudja, hogy az orosz kisebbség helyzete is rossz több európai országban, s egyszer majd erről is beszélni lehet.

MTI - fideszfrakcio.hu