E hét péntektől jelentősen emelkedik több földhivatali szolgáltatás ára. A jövőben egy "nem hiteles tulajdoni lap" számítógépes adatbázisból való lekérdezések díja 625 forintról több mint háromszorosára, 2000 forintra emelkedik - döntött a földművelésügyi minisztérium. Ha ugyanezt az adatot egy előfizető nem a földhivatalnál, hanem elektronikusan adatkapcsolaton, a Takarnet rendszerén keresztül kéri, akkor az eddigi 1025 forintos alapdíj helyett ennek két és félszeresét, vagyis 2510 forintot kell fizetnie. Egyetlen jó hír a sok rossz között, hogy a hiteles tulajdoni lap kikérésének ára nem nő, minimális drágítás csak a Takarnet rendszerben van, igaz, ott ez nem minden felhasználó számára hozzáférhető.
A díjemelés villámcsapásként érte a piaci szereplőket, hiszen eddig a megrendelők arra számítottak, hogy a Takarnet díjai 1-2 évvel az indulás után csökkennek majd, ahogy nő a felhasználók száma és a forgalom. A rendszert üzemeltető Földmérési és Távérzékelési Intézet (Fömi) is úgy vélte, hogy a Takarnet 2005. január 1-jére teljes mértékben önfinanszírozóvá válik. Számításaik szerint a csatlakozási díjbevételekből megvalósul minden beruházás, a hálózathasználati díjakból csak a szolgáltatás fenntartásával összefüggő költségeket és a szükséges fejlesztéseket kell fedezni, míg a földhivatalok közötti forgalom költségei teljes egészében fedezhetőek lesznek a külső felhasználók által fizetett díjakból - állítja egy az országos térinformatikai konferencia honlapján olvasható előadásban a Fömi illetékese.
A Takarnet jó üzletnek tűnik. A rendszert működtető Fömi szerint már mintegy ezer külső előfizetője van, bankok, ügyvédek, közjegyzők, ingatlanforgalmazók, valamint ezen túlmenően az állami szervek is használják, de alacsonyabb díjtételért. Két alapvető bevétele közül az első az egyszeri belépési díj, ami most 28 százalékkal, 80 ezer forintra drágult. A másik forrás a folyamatos adatlekérdezés. Ha csak a lakáshitel-szerződéseket nézzük, kizárólag ebből idén egyes becslések szerint akár 150-250 ezer darabot rendelhetnek majd meg a legnagyobb egyedi felhasználók, a bankok. De a legtöbb adatot mégsem ők, hanem a kereskedők, ügyvédek, közjegyzők kérik le, akik ezt a lekérdezést egyébként beépítették már szolgáltatásaik közé, nem egy honlapon találkozni ilyen ajánlattal.
A Takarnet rendszer díjtételeinek emelése az egyedi nagyfelhasználókat érinti leginkább, tehát a bankokat, amelyek nemcsak az új szerződéseknél, hanem a régiekben a változások követéséhez, a problémás hitelek kezeléséhez is használják, így folyamatosan nő a lekérdezésigényük. A legtöbbet használt szolgáltatás drágítása, a nem hiteles tulajdoni lap lekérdezése - ha a legnagyobb lakáshitelezőknél éves szinten 50 ezer darab lekérdezéssel számolunk, akkor - ennek az ára az eddigi 51 millió forintról 125 millió forintra emelkedik. Nem véletlen, hogy egyes vezető bankárok a problémát a Magyar Bankszövetség bevonásával kívánják kezelni. A lapunk által megkérdezett bankárok szerint ez a drágítás biztosan megjelenik a lakáshitelt igénylő ügyfelek díjaiban is. Külön nehezményezik, hogy a drágítás év közben következett be, miközben a költségterveket az eddigi díjtétellel készítették el. A nagy Takarnet-felhasználók között ott található az OTP Bank, amely már mind a 440 fiókjában telepítette a rendszert, de a díjemelést a jelzálog-hitelezésben részt vevő legnagyobb bankok, így az FHB, a HVB Jelzálogbank, az Erste Bank, a K&H, a Raiffeisen, a CIB, az MKB vagy az erre szakosodott Ella Első Lakáshitel Bank is megérzi majd.

Forrás: Vigh György Zsolt, Napi gazdaság

fideszfrakcio.hu