"Hasonlóan a közelmúlt éves költségvetési javaslataihoz, (...) a 2005. évre vonatkozóan sem értékelhettük teljesnek és megnyugtatónak az adóbevételi, valamint a vámbevételi előirányzatok megalapozottságát" - jelentette ki expozéjában Kovács Árpád.
Hozzátette: a költségvetési törvényjavaslat mérleg szerinti bevételi főösszegének több mint a felét kényszerült az ÁSZ úgy minősíteni, hogy teljesíthetőségük közepes, illetve magas kockázatú. Az ÁSZ elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a tb pénzügyi alapjainak körében szintén jelen van a hiánnyal kapcsolatos kockázat.
Kovács Árpád a magyar gazdaság felzárkóztatása, versenyképessége javítása szempontjából az egyik lehetséges kitörési pontnak nevezte a közszféra és a magánszektor együttműködési lehetőségeinek kibontakoztatását. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a PPP-konstrukció alkalmazása csak akkor lehet sikeres, ha jól előkészítik és gondoskodnak a kockázatmegosztásról.
A már elkezdett PPP-projektek kapcsán az ÁSZ elnöke hiányolta az előnyöket és hátrányokat feltáró pénzügyi számításokra vonatkozó részletesebb információkat, az autópályák koncesszióba adása tekintetében a jogi feltételek, a garanciarendszer megismerését.
Kovács Árpád kiemelte: a makrogazdasági pénzügyi előregondolkodás erősítése szükséges ahhoz, hogy - az EU büdzséjéhez is kapcsolódva - a 2007 és 2013 közötti időszakra meg lehessen alapozni a hazai költségvetés- és fejlesztéspolitikát, és sikerüljön kellő biztonsággal menedzselni a támogatások jó hatásfokú hasznosítását.
Mint elhangzott, az önkormányzati rendszer régóta hangoztatott megújítása megkerülhetetlen, akárcsak az EU igényeihez igazodó régiók kiépítése.
Kovács Árpád kitért arra, hogy a jó helyi kezdeményezések önmagukban nem eredményeznek "olyan változásokat, amelyek a túlméretezett intézményhálózat, vagy a több mint háromezer önállóan gazdálkodó önkormányzattal szétforgácsolt helyi közigazgatás által generált és akuttá vált makrogazdasági problémákat megoldhatnák". Elmondta azt is, hogy az intézményi modernizálásra és karcsúsításra irányuló törekvések eddig jobbára kimerültek a gyakorta nem megfelelően megalapozott, kampányszerű létszámleépítésekben.
Az ÁSZ elnöke szerint nem elégséges az előrehaladás a nagy közösségi ellátó-elosztó rendszerek modernizálásában, "a rájuk vonatkozó esetleg túlzottan egyoldalú, elsietett és szűkkeblű, rövid távú megszorítások esetén akár feszültséghordozókká is válhatnak".
"Az állam által vállalható feladatok és szolgáltatások köre, tartalma és terjedelme nincs a gyakorlat számára jól hasznosíthatóan körülírva és megfelelő szinten jogilag szabályozva" - szögezte le Kovács Árpád.
Kiemelte, hogy az ÁSZ-tól jövőre azt várják, hogy a strukturális és kohéziós alapokkal összefüggő pénzmozgások ellenőrzését végző hazai szervezetek munkáját értékelje, és ezekhez kapcsolódóan mutassa be saját ellenőrzési tapasztalatait az Európai Számvevőszéknek. Szólt arról is, hogy a parlamenti ellenőrző szervezetek világszövetségében Magyarország látja el az elnöki teendőket, így Budapest "a pénzügyi ellenőrzés világának szakmai centrumává válik".
Kovács Árpád szorgalmazta az egységes államszámviteli törvény megalkotását, valamint azt, hogy négy év után ismét alelnökökkel dolgozhasson az ÁSZ. Ez utóbbi kapcsán megjegyezte: közvetlen vezetőtársait tartja a legalkalmasabbnak az alelnöki tisztségre.

MTI - fideszfrakcio.hu