Slota új nevet adván a dekrétumoknak, a "nácitlanítás elvének érinthetetlensége" címén próbálta becserkészni a törvényhozást. Az indítvány az ellenzék és a négypárti kormánykoalíció egyik pártja, az Új Polgári Szövetség (ANO) támogató szavazatai nyomán került a jelenlegi ülésszak napirendjére, majd szerdán épp az ANO képviselője, Jirko Malchárek volt az, aki a négy kormánypárt nevében azt javasolta, hogy a dekrétumok érinthetetlenségéről mégse nyissanak vitát. Indoklása szerint a vita várható színvonala "méltatlan lett volna a parlamenthez", előbb legfeljebb bizottsági szinten lehet róla tárgyalni - mondta.
A döntés két szavazatnyi többséggel, 76 támogató szavazatnak köszönhetően született meg - tájékoztatta közvetlenül a szavazás után az MTI pozsonyi irodáját Bárdos Gyula, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) frakcióvezetője. Egyszersmind üdvözölte is a döntést, jelezve, hogy méltatlan, feltehetően cinikus és szenvedélyes vitának sikerült elejét venni, legalábbis egy időre, mert semmi sem szavatolja, hogy a háttérben álló SNS letesz zavarkeltő és magyarellenes szándékáról.
A szlovákiai magyarok és németek második világháború utáni jogfosztását, a vagyonelkobzásokat, a kitelepítéseket, az állampolgárság megvonását, a magyar iskolák bezárását a kollektív bűnösség elve alapján törvényesítő egykori csehszlovák elnök, Eduard Benes dekrétumainak máig hatályos rendelkezéseit sem Szlovákia, sem Csehország nem hajlandó semmissé nyilvánítani, jóllehet a napokban Európa több országában hangzik el ismételten, hogy a kollektív bűnösség elve idegen az európai szellemiségtől.

MTI - fideszfrakcio.hu