A szlovák lap csütörtökön megjelent írásában abból az alkalomból foglalkozik a szlovákiai magyarok és németek második világháború utáni jogfosztottságaként emlegetett időszak kérdésével, hogy az egykori csehszlovák elnök, Eduard Benes épp hatvan éve írta alá közel félszáz dekrétuma közül az első nyolcat. Azokat, amelyekkel a kollektív bűnösség elve alapján törvényerőre emelte a magyarok a magyarok és a németek meghurcolását, a vagyonelkobzásokat, a kitelepítéseket, a kényszermunkát, a magyar iskolák bezárását, az állampolgárság megvonását. A dekrétumok közül némelyek máig törvényes erővel bírnak, ám az egykori Csehszlovákia két utódállama, Csehország és Szlovákia nem kíván eleget tenni a dekrétumok semmissé nyilvánításával kapcsolatban rendszeresen megfogalmazódó magyar és német elvárásoknak.
A lap cikkírója, Daniel Forgács szerint a dekrétumok semmiképpen sem különíthetők el a történelmi előzményektől, jóllehet, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) ezt szívesen venné. Mint írja, a csehszlovákiai magyarok és németek politikai képviselő már a háború előtti időszakban is "visszaéltek az emberi jogokkal és aktívan részt vettek Csehszlovákia későbbi szétverésében", később pedig Szlovákia 1938-as magyar, és Csehország német "megszállása e kisebbség soraiban támogatásra talált".
"Jóllehet Szlovákia megszállása nem volt annyira brutális, mint a Vajdaságé, ahol emberek ezrei haltak meg, Újvidéken például háromszáz szerbet hajszoltak elevenen a jég alá, Szlovákiában a Horthy-rezsim nyomására csaknem százezer szlovák és cseh nemzetiségű embernek kellett elhagynia az otthonát" - így a cikkíró, aki szerint "nyilvánvaló, miért határozta el magát a háború utáni Csehszlovákia a rendkívüli intézkedések meghozatalára". Kifejti: az akkori kisebbségellenes csehszlovák intézkedések "ugyan érthetők, de az idő múltával mégsem lehet azokkal egyetérteni." Mert tudvalevően nem csak a Benes-dekrétumokban, de az akkori Szlovák Nemzeti Tanács (parlament) határozataiban is megfogalmazódott, hogy a magyar nemzetiségű állampolgárok ellen "az ártalmasság vélelme alapján járnak el".
Így aztán "aki nem tudta bizonyítani, hogy antifasiszta, vagy a Horthy-rezsim üldözöttje volt, azt a vagyonától és az állampolgárságától is megfosztották, sok magyart a cseh határvidékre, kényszermunkára hurcoltak el. Egyes sérelmeket később orvosoltak, de ennek ellenére a magyarok, kivált az idősebbek, máig nem felejtették a sérelmeket" - fogalmaz a Národná Obroda cikkírója, aki szerint az azóta eltelt hatvan év ellenére Szlovákia Horthy általi megszállása és a Benes-dekrétumok ügye "bizonyos értelemben ma is zavarja a szlovák-magyar kapcsolatokat. Amikor Orbán Viktor még a Magyar Köztársaság miniszterelnökeként a kedvezménytörvénnyel akarta a határok fölött egyesíteni a nemzetet, mi több, anélkül akart beavatkozni államunk függetlenségébe, hogy tárgyalt volna a szlovák vezetőkkel, igencsak felháborodást keltett" - írja Forgács. Ennek ellenpárjaként említi, hogy a Magyar Koalíció Pártja felháborodott, és magyarországi politikusok is bírálták, hogy a szlovák parlament egy képviselői indítvány alapján a Benes-dekrétumok érinthetetlenségét lenne hivatott deklarálni.
Daniel Forgács csütörtökön megjelent írása nem tér ki arra, hogy szerdán este a kérdést levették a szlovák parlament napirendjéről.

MTI - fideszfrakcio.hu