A 25 tagúra bővült Európai Unióban minden korábbinál nagyobbak, bár évről évre csökkenőben vannak a fejlettségbeli különbségek. Ez újfent aláhúzza az aktív felzárkóztatási (kohéziós) politika szükségességét - mutat rá az unión belüli kohézióról készült harmadik időközi jelentésben az Európai Bizottság. A jelentés a 2004 februárjában közzétett harmadik kohéziós jelentés óta eltelt időben megfigyelhető tendenciákat veszi számba.
"Az aktualizált jelentés megerősíti, hogy 2007-től ambiciózus kohéziós politikára és megfelelő forrásra lesz szükség. A fejlettség és a foglalkoztatás tekintetében jókora szakadékok vannak az Európai Unióban. Mintegy 140 millió ember él az EU átlagos GDP-jének 75 százalékától elmaradó, vagy azt alig meghaladó régióban. A közösségnek feladata, hogy a megújult lisszaboni stratégia céljaival összhangban előmozdítsa a gyorsabb növekedést" - szögezte le Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős uniós biztos.
Az időközi jelentés megemlíti, hogy a tagállamok közül Magyarországon a legszámottevőbbek a régiók közti belső különbségek. Hazánkban a regionális lakosság legtehetősebb 20 százalékának 2,6-szor nagyobb a részesedése a hazai összjövedelemből (GDP-ből), mint a legszegényebb 20 százaléknak. A jelentés megállapítja, hogy hazánkban ezek a számok 1995 óta egyértelműen emelkedtek (a '95-ös ráta még 2-szeres volt, 2002-től azonban már 2,6-szeres). Csehországban, Szlovákiában, Nagy-Britanniában és Belgiumban ugyancsak számottevőek a belső különbségek, míg Görögországban, Németországban, Hollandiában, Finnországban és Svédországban a legkevésbé azok. Olaszország az egyetlen olyan tagállam, ahol az évek folyamán jól kivehetően mérséklődtek a belső különbségek.
Ami a tagállamok közötti fejlettségbeli különbségeket illeti, Lettország az EU-átlag (GDP) 41 százalékával az egyik, Luxemburg 215 százalékával pedig a másik véglet. Érdekesség, hogy Írország az uniós átlaghoz képest 132 százalékkal a második legtehetősebb tagállammá nőtte ki magát. Összességében egyetlen új tagállam sem éri el az EU átlagos GDP-jének 90 százalékát, Lengyelország, Lettország, Litvánia és Észtország még a felét sem.
A tíz legfejlettebb uniós régió az EU-átlag 189 százalékán állt, miközben a tíz legelmaradottabb csak 36 százalékon. A 64 uniós régióban lakók negyedének az egy főre eső GDP-je nem éri el az uniós átlag 75 százalékát, ami a legbőkezűbb strukturális támogatásokra való jogosultság alapját képezi. Az új tagállamok lakosságának a 90 százaléka lakik ilyen elmaradottnak számító régióban, pusztán Prága, Pozsony, Budapest, Ciprus és Szlovénia a kivétel. Ezzel párhuzamosan az EU-15-ök lakosságának 13 százaléka él csak a legelmaradottabb kategóriába tartozó térségben, zömében Dél-Görögországban, Portugáliában, Spanyolország és Olaszország déli részén, továbbá a keletnémet tartományokban.
A jelentés szerint a tagállamok átlagos foglalkoztatási szintje 2003-ban 62,9 százalék volt, ami messze elmarad a lisszaboni stratégiában célként kitűzött 67 (2005-re), illetve 70 százaléktól (2010-re). Tulajdonképpen csak négy tagország teljesíti máris a 70 százalékos szintet: Dánia, Svédország, Hollandia és Nagy-Britannia, miközben Lengyelország 51,2 százalékon áll csak. Az új tagországokban negyedével kellene növelni a foglalkoztatás mértékét (7 millió új munkahely) a 70 százalék eléréséhez.
A termelékenység terén a tagállamok közötti különbségek számottevőbbek, mint a foglalkoztatásban. Lengyelországban és a három balti államban az EU-25-ök átlagának mindössze 30 százaléka a termelékenység, miközben Luxemburgban és Írországban 150 százalékon áll a mutató. Összességében Portugália kivételével valamennyi régi tag jobban áll produktivitás tekintetében, mint az új tagállamok.
A tagállamok közötti fejlettségbeli különbségek gyorsabb ütemben csökkentek, mint a régiók között. Számos tagországban még nőttek is a belső regionális különbségek. Az egy főre eső GDP tekintetében továbbra is nagy eltérések mutatkoznak. Számos új tagország számára több mint egy generáción át tartósan erőteljes növekedésre lesz szükség a távolság észrevehető mérséklésére - hangsúlyozza az időközi kohéziós jelentés.

bruxinfo - fideszfrakcio.hu