A kelet-európai EU-tagországok majdani euróövezeti csatlakozásával értelemszerűen megszűnik devizában és a hazai valutában kiadott szuverén adósságok külön besorolása, de az összevonás ugyanúgy történhet a devizaadósi osztályzat felemelésével, mint a belső adósság minősítésének rontásával - áll a Standard & Poor's hétfőn Londonban kiadott éves európai szuverén adósi helyzetjelentésében. A világ legnagyobb hitelminősítőjének 132 oldalas elemzése az új EU-tagállamok euróövezeti konvergencia-folyamatairól szóló fejezetben azt írja: a belső adósság leminősítésével történő osztályzati összevonás esélye azon térségi szuverén adósok esetében a nagyobb, amelyek kisebb eséllyel hajtanak végre költségvetési konszolidációt.
A Moody's Investors Service hitelminősítő - szintén az eurókonvergenciára hivatkozva - már több mint két éve összevonta az akkor még csak EU-tagjelölt kelet-európai országok deviza- és beladósi osztályzatait, de ez a cég a magasabb hazai adósi besorolások szintjén hajtotta ezt végre. Magyarország így a Moody's-tól két fokozattal jobb, "A1"-es - a többi hitelminősítő listáján "A plusz"-nak megfelelő - összevont minősítést kapott.
A Standard & Poor's listáján "A mínusz"-szal sorolt magyar befektetői devizaadósi besorolás jelenlegi stabil kilátásában a cég hétfői londoni elemzése szerint egyaránt benne vannak a jó gazdasági kilátások és a korábbinál kiegyensúlyozottabb növekedési profil, mint a várhatóan csak fokozatosan csökkenő államháztartási hiány és adósság. A hitelminősítő szerint valószínűleg a kiadási oldal kordában tartását célzó széles körű intézkedéscsomag és a GDP-érték 0,8 százalékával egyenlő, 2005-re képzett (költségvetési) tartalék sem lesz elégséges a költségvetési deficitcél túllépésének elkerüléséhez,

hacsak a kormány nem léptet életbe még további megszorításokat az idén.

A Standard & Poor's szerint ennek fő oka az, hogy várhatóan a GDP, az infláció és - csakúgy, mint tavaly - az áfa-bevételek is elmaradnak a költségvetésben előirányzottaktól. Mindemellett a 2006-os választások közeledtével erősödő költségvetési lazítási kísértések is kockázati tényezőt jelentenek a rövid távú magyar költségvetési folyamatokra - áll a londoni jelentésben, amely

5 százalékra jósolja az idei magyar államháztartási hiányt.

A hitelminősítő szerint erősebb konszolidációs elkötelezettség nélkül az államháztartási hiány középtávon csak nagyon fokozatosan, évente legfeljebb a GDP-érték fél százalékával csökkenhet, ami nem teszi lehetővé Magyarország csatlakozását az euróövezethez 2010 előtt.
Az SP szerint a jelenlegi magyar makrokörnyezetben a befektetői kockázatvállalási hajlam változásai árfolyamkilengésekhez és kamatemeléshez vezethetnek, ami aláásná a magyar gazdaság kilátásait. Szinte szó szerint ugyanezt állapította meg a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) is a vasárnap-hétfőn tartott éves belgrádi közgyűlés elé kiadott térségi jelentésében, amely szerint mivel a forintban kiadott magyar kormányadósság 30 százaléka nem rezidens portfolió-befektetők kezén van, a további költségvetési elcsúszások valószínűleg erősödő árfolyamkilengésekhez vezetnek, és destabilizáló hatást gyakorolhatnak a gazdaságra.
A Sandard  Poor's hétfői jelentése szerint ha Magyarország nem hajt végre költségvetési reformot, és ha - főleg a 2006-os választások előtt - "félvállról veszi" a jelentős deficitcél-túllépéseket, az "negatív adósminősítési lépésekhez" vezethet. A nagy nemzetközi hitelminősítők közül jelenleg a Fitch Ratings tart érvényben leminősítést valószínűsítő negatív kilátást a magyar devizaadósságra, és ez a cég a forintadósság besorolását már rontotta is a költségvetési folyamatokra hivatkozva.

MTI - fideszfrakcio.hu