Gyurcsány szerint a Fidesz nevű kórság veszélyezteti a köztársaság lelki és fizikai állapotát, ám mindannyiunk szerencséjére ő ismeri az üdvös terápiát, bár alkalmazása némi nehézségekbe ütközik. Megjegyezzük, hogy régebben csak a demokráciát veszélyeztette a Fidesz, de amióta a Gyurcsány-Hiller páros belegabalyodott a köztársasági eszme nevezetű zagyvaságba, az ellenzéki párt már a respublikára fenekedik. A kórisme, legalábbis Gyurcsány elővezetésében, világos: "A köztársaság állapota két dologtól függ. A történésektől, és hogy milyennek mutatjuk ezeket, s hogy ettől milyen lesz a köztársaság lelke, hangulata. Sajnos, úgy látom, ez utóbbival van a baj. Magyarországon kialakult a totális ellenzék szerepe. Ez korábban soha nem létezett. Kialakult egy olyan ellenzéki felfogás, hogy a kormány bármit csinál, az értékelhetetlen, az rossz. Nem kérdeznek, hanem először ütnek. (...) A totális ellenzékiség viszont a köztársaság lelki nyugalma ellen elkövetett politikai erőszak. Ez elfogadhatatlan. (...) Gyűlölködő, totális ellenzékkel csak lelki beteg lehet a köztársaság. Ami később - képletesen szólva - a fizikai állapotára is kihat, azaz a történések is egyre rosszabbak lesznek, vagy annak fogjuk érezni." Szóval nagy a baj. Kétségtelen, a köztársaság ügyei körül sincs minden rendben. Ha elfogulatlan jogászok megpiszkálnák a legitimitását, meglepő következtetésekre jutnának. De a hétköznapi működésével is akadnak aggodalomra okot adó gondok. Ám ezek rövidebb-hoszszabb távon, kisebb-nagyobb erőfeszítések árán orvosolhatók. De az önjelölt pszichiáter szakmai felkészültsége, hozzáértése erősen megkérdőjelezhető. Aki olyan mondatokat képes kiagyalni és komolyan végigmondani, mint azt, hogy az MSZP "a demokratikus szocializmuson keresztül egy nagyon világos szociáldemokrata irányvonalig jutott el, szerves fejlődés eredményeként", annak tisztánlátását, józan ítélőképességét joggal vonhatjuk kétségbe. Ez a személyiségzavar rányomja bélyegét a Gyurcsány által felállított diagnózis egészére. A totális ellenzék egészen pontosan 1998-ban, a választások másnapján alakult ki. Akkor jelentette ki az MSZP, hogy esze ágában nincs a konstruktív ellenzék szerepét játszani, ellenben belekötnek a polgári kormány minden intézkedésébe, javaslatába, ötletébe, sőt, az ellenzék maga gyárt pszeudokormányterveket, amelyeket szintén támadni és gyalázni fog. Ez volt az egyetlen eset, amikor az MSZP hiánytalanul betartotta az ígéretét, mert egy választási ciklusán át mocskolódott és rágalmazott, hogy négy év múltán az árokbetemető, a nemzetet újraegyesítő erő nemes pózában lépjen fel. Gyomorforgató teljesítmény volt, része a "szerves fejlődésnek". 2002-ben viszont nem egy olyan ellenzéki felfogás, hanem egy olyan kormány alakult ki, amelyik bármit csinál, az értelmetlen és rossz. S ha ezt az ellenzék szóvá teszi, attól nem gyengül, éppen ellenkezőleg, erősödik a demokrácia meg a köztársaság. Megesik olykor, hogy nemcsak a beteg, az orvos is kezelésre szorul. Gyanúnk szerint Gyurcsány azt hiszi, hogy a Magyar Köztársaságot a Köztársaság térről nevezték el, ezért vetíti ki pártja belső viszonyait az egész társadalomra. Horn Gyula kormányának tanácsadói között még két elme- és lélekgyógyász is akadt, ha mást nem, legalább kormány körüli inspekciót ma is vállalhatnának.

Forrás: Ugró Miklós, Magyar Nemzet, 2005. május 26.