A honlapján egy Benedek Elek-idézet áll: "Ha a vadász fegyvert fog a nyúlra, a nyúl pártján vagyok, ha a nyúl a káposztába harap, a káposztáén." Kinek a pártján áll érettségiügyben?

A káposztáén.

Jó, de hibásnak tartja a diákokat, akik "éltek a lehetőséggel"?

Ha ebben a történetben vannak vétkesek, azok biztos, hogy nem a gyerekek. Morálisan sem ítélhetők el, még akkor sem, ha előre megszerezték a tételeket, és átadták a barátaiknak is.

Mégis a gyerekek jártak pórul, nekik kell újra érettségizni.

Épp ezért sajnálom, hogy a mai napig senki nem kért bocsánatot a diákoktól, hogy ilyen helyzetbe kerültek.

Szlovákiában is a matekot írták újra, de ott megnevezték a felelősöket, és leváltották őket. Egyetért azzal, hogy az oktatási miniszter nálunk csak egy bolttulajdonos, akinek betörtek az üzletébe?

Inkább úgy fogalmaznék: nem értek egyet azzal, hogy a társadalmi viszonyok a felelősek.

Akkor ki a felelős?

Inkább arra válaszolnék, ki az, aki nem felelős: a diákok és az őket felkészítő szakemberek. Mi, felnőttek vagyunk felelősek.

Igazságosnak tartja a vizsgaismétlést?

Én magam is azt javasoltam Magyar Bálint miniszternek, hogy meg kell ismételni a matematikaérettségit, hiszen a hozzám érkezett panaszok alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy súlyosan sérült az esélyegyenlőség elve. Sokan érdemtelenül szereztek volna jobb jegyet, és ezzel kiszorítottak volna olyanokat az egyetemről, akiknek indokoltabb a bejutásuk.

Nem mindenki fogadja el, hogy újra kell írni az érettségit. Többen pert helyeztek kilátásba.

Pedig higgye el: az ismétlés a legjobb megoldás. Én is kaptam ügyvédektől levelet, hogy mielőtt megindítják a pert, válaszoljak néhány kérdésükre. Sajnálom, hogy a jogi hiénák ilyen szánalmas ügyet használnak fel arra, hogy ügyfeleket szerezzenek. Mélyen elítélem a haszonlesésnek ezt a formáját.

Az eltelt öt évben, amióta oktatási ombudsman van Magyarországon, hányan panaszkodtak az érettségi tételek kiszivárgása miatt?

Nem volt ilyen bejelentés. Összesen ötezer beadvány érkezett hozzám, de az érettségire elenyésző számban panaszkodtak. Akkor is csupán arra, hogy a diák nem nézhette meg a dolgozatát, vagy alulértékelték a teljesítményét. Tavaly pedig többen arról kértek tájékoztatást, mire kell számítani a kétszintű érettségi bevezetése után. Ami történt, arra persze senki nem számított.

Azt viszont már januárban jelezték a szülők: fenntartásaik vannak a felvételipont-számítási módszer miatt.

Meg kellett volna nyugtatni a szülőket, hogy vannak hibák, de kijavítjuk őket. Ezzel szemben azt kommunikálta az oktatási tárca, hogy semmi gond a pontszámítási rendszerrel. Később mégis módosították a rendeletet. Ez bizalmatlanságot szül.

Lehet összefüggés az érettségi feladatok kiszivárogtatása és az elégedetlenség között?

Elképzelhető, hogy valaki azt mondta: ha ti nem segítetek, mi korrigáljuk a dolgot: s fölrakta a tételeket a netre.

Volt már olyan ügye oktatási biztosként, ami ennyire felkavarta?

Amikor az egyik fővárosi iskolából kizártak egy HIV-fertőzött fiatalembert. Az igazgató esélyt sem adott arra, hogy az orvost meghallgassák. És felelősségre sem vonták az iskola vezetőjét, sőt el sem indították ellene az eljárást.

Beíratná a gyerekeit olyan osztályba, amelybe HIV-fertőzött jár?

Persze. Meghallgattam az orvost, és tudom, milyen egyszerű védekezni. Csupán egy gumikesztyűt kell beletenni minden iskolai orvosi táskába, hogy a HIV-fertőzöttet sérülés esetén el lehessen látni. Nagyságrendekkel több hepatitis C vírussal fertőzött gyerek jár iskolába, és nem is tudunk róluk.

Egyről biztosan tudunk, akit a debreceni Epres kerti iskolába befogadtak. Kitették a falra az öntől kapott plakettet.
Fafaragó édesapámat kértem meg, hogy készítsen egy plakettet. Egy oklevelet is gyártattam mellé, annyira meghatott, hogy befogadták a gyereket.

A 2005-ös érettségi szervezői viszont nemigen tehetnek ki elismerést a falra.

A cél nem is az elismerés, hanem az, hogy mindenki a tudásának megfelelően érettségizzen, és a legjobbak jussanak be az egyetemre.

* * *

AÁRY-TAMÁS LAJOS ű

1967-ben született Marosvásárhelyen. 1996-ban szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Egyetemi évei alatt a Bibó István Szakkollégium tagja volt, és 1993-tól politológiát is hallgatott. Közel négy évig a kisebbségi ombudsman munkatársaként dolgozott, elsősorban oktatási kérdésekkel foglalkozott. Feladatai közé tartozott többek között az átfogó, országos oktatási vizsgálatok megszervezése is. 1999-től az oktatási jogok biztosa. Nős, felesége ügyvéd. Négy gyermek édesapja.

Heti Válasz, 2005. május 26.