A Dresdner-csoport londoni befektetési részlege, a Dresdner Kleinwort Wasserstein, amely a meghívott londoni házak közül először tett közzé részletes értékelést a pénzügyminiszterrel folytatott beszélgetésről, hatoldalas összefoglalójában azt írta: lehet azzal érvelni, hogy egy konvergencia-pályán haladó gazdaság, mint Magyarország, megengedheti magának az ikerdeficitet, sőt törekednie is illik erre a felzárkózás jegyében.
Az ikerdeficit tartóssága és mértéke azonban a befektetőket arra ösztönzi, hogy megfelelő felárat követeljenek kockázatvállalási prémium gyanánt
A magyar befektetési konstrukciók kockázati prémiumai azonban az utóbbi időben meredeken estek, a csökkenő hazai és az emelkedő külföldi kamatszintek közepette. Az MNB legutóbbi, negyed százalékpontos kamatcsökkentése, amely után a jegybanki kamat 7,25 százalék lett, 5,25 százalékpontra csökkentette a forintkonstrukciók tavaly ilyenkor még 9,50 százalékpontos hozamelőnyét az euróbefektetésekhez képest. Abban a környezetben, amelyet az amerikai kamatszint határozott emelkedése és a hozamelőnyök befektetői átértékelése jellemez, a magyar befektetési konstrukciók már nem tűnnek annyira vonzónak - áll a DrKW csütörtöki elemzésében.
A Dresdner londoni elemzői szerint különösen káros lehet a befektetői hangulat romlása és az ehhez járuló tőkekiáramlás annak ismeretében, hogy a magyar folyómérleg-hiánynak továbbra is igen magas hányadát finanszírozza a portfolió-tőke; tavaly az ilyen befektetések a folyó deficit csaknem 50 százalékát fedezték.
A DrKW saját előrejelzése szerint "valószínűtlen", hogy a folyómérleg-hiány középtávon az éves GDP-érték 7,5 százaléka alá süllyedjen, ami "nagyon kedvezőtlen" a térségbeli országokkal összehasonlítva: a bank szerint Csehország folyó hiánya az idén 4,0, Lengyelországé 3,7 százalék lesz.
Mindemellett az, hogy a kormány következetesen képtelen teljesíteni a költségvetési célt, megkérdőjelezi az euró 2010-es bevezetési céldátumát is - áll a jelentésben. Ez különösen lesújtó abban az összefüggésben, hogy Lengyelország és Szlovákia milyen előrehaladást ért el az euróövezeti tagság felé: mindkét ország 2009-re tervezi valutauniós csatlakozását, sőt "Szlovákia 2008-ra is ráhajthat" - áll a DrKW londoni elemzésében.
A Dresdner szerint ráadásul a forintárfolyam-változás és az infláció közötti, Magyarországra jellemzően viszonylag magas átszűrődési ráta azt is jelenti, hogy a forintot sújtó esetleges meredek eladási hullám felhajthatja az inflációt, jelentős kamatemelést szükségessé téve, emellett növelné a fedezeti ügyletek nélkül devizában eladósodott magánszemélyek és kisvállalatok adósságát; mindez együtt kisiklathatja a további eurókonvergenciát.
A Dresdner elemzői szerint Veres János a találkozón semmilyen jelentős kiadáscsökkentő javaslatot nem vázolt fel. Biztosította a jelenlévőket arról, hogy a kabinet számos olyan terven dolgozik, amelyeknek kedvező hatása lehet, de csak középtávon. Példaként említette, hogy a kormány 11 különböző javaslatot fontolgat a személyi jövedelemadó ügyében, de konkrét részleteket nem említett - áll a londoni elemzésben.
A DrKW ugyanakkor - "jelentésekre" hivatkozva - tudni véli, hogy mindössze három fő területen körvonalazódik döntési konszenzus. Ezek egyike az áfa-rendszer módosítása annak kivédésre, hogy két hazai vállalat egy harmadik - külföldi - cég közbeiktatásával intézze egymás közti számlázását, pénzt vonva ki a gazdaságból és az állami kasszából. Mindemellett tervezik a szerencsejáték-szabályozás szigorítását, és a 160 milliárd forintos költségvetési tartalékból 125 milliárd forint befagyasztását.
Veres János a Dresdner szerint azt mondta, hogy ezekről az intézkedésekről a politikai döntés már megszületett.
A DrKW szerint ugyanakkor nehéz elképzelni, hogy ezekkel az lépésekkel is miképp lehetne elejét venni a 4,7 százalékos idei deficitcél túllépésének. A cég elemzői a jelenlegi folyamatok alapján azzal számolnak, hogy december végére a költségvetési hiány a tervezett 1023 milliárd forint helyett mintegy 1200 milliárd forint lesz.

MTI - fideszfrakcio.hu