A szerződésről még több EU-tagországban népszavazást tartanak, mielőtt törvénybe iktatnák. Csakhogy a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy nem egy tagállamban a lakosság többsége a szerződés elutasítására készül. Effajta borús képet festenek a már vasárnap szavazó Franciaországban, illetve a jövő szerdán voksoló Hollandiában készült friss felmérések is.
Szájer József úgy vélekedett: érzékelhető folyamat, hogy az európai uniós tagállamok egyre inkább befelé fordulnak, egyre inkább saját gazdasági és szociális problémáikkal vannak elfoglalva, mint például Németország vagy Franciaország. "Az a fajta szolidaritás, amely korábban a hasonló fejlettségű uniós tagországokat működtette, manapság jóval kevésbé működik" - hangoztatta a Fidesz európai parlamenti delegációját vezető szakértő. A népszavazási kampányok egy része arról szól, mik legyenek Európa határai, bizonyos értelemben visszamenőleg is - mondta.
Az EU-tagállamok lakosait szerinte már hosszú ideje kellene készíteni arra, hogy az új tagországoktól nem rettegni kell, és hogy a bővítéssel nem egyoldalú folyamatról van szó, hiszen a piacok például már Közép-Európa irányában is megnyíltak a nyugati befektetők számára, és ebből már jelentős pluszbevételek származtak. Történelmileg méltánytalan, politikailag pedig helytelen és elhibázott, hogy például Franciaországban a kelet-európai olcsó munkaerővel riogatnak - hangoztatta Szájer, hozzátéve: a politikusok súlyos felelőssége, hogy nem tudják saját társadalmaikkal elfogadtatni az újabb bővítéseket. Ráadásul az EU már régóta görgeti maga előtt a mostani kampányban felvetett problémákat, az alapszerződés átírása (az alkotmány elkészítése) is közel tízéves, nehéz politikai folyamat volt.
Szájer József nem ért egyet azzal a felvetéssel, hogy sokan a bonyolultsága miatt készülnének elutasítani a szerződést. Az egész unió nagyon bonyolult rendszer - mutatott rá, de a nemzeti és a közösségi érdekek közötti összhangot csak ilyennel lehet létrehozni. Szerinte nemzetenként változó, mivel lehet érvelni az alkotmány elfogadtatásáért. A nyilvánosság mindig a problematikus kérdésekkel foglalkozik, a pozitívumokat pedig adottnak tekinti vagy észre sem veszi - fejtette ki. Közös érv mindazonáltal, hogy egy modern Európának, ha nem akar a világban visszaesni, nem akarja, hogy a jelenlegi versenytársai gazdasági és szociális értelemben perifériára sodorják, jobb, hatékonyabb, cselekvőképesebb rendszerre van szüksége. Le kell építeni az egyes országok közötti fölösleges akadályokat. A széles nagy piac is segít a konfliktusok kiküszöbölésében, háborúk kizárásában. Az EU sokat tehet a multinacionális cégek ellenében, a globalizáció pozitívra fordításában, főként a kis kultúrák, kisebb nemzetek önazonosságának védelmével.
Az alkotmány cselekvőképesebbé, ütőképesebbé teszi az uniót, mindazonáltal az már a jelenleg érvényes nizzai szerződés alapján is működőképes. A szerződés elfogadása főként azért fontos, mert nagy a várakozás vele szemben. Jó lenne, ha az EU már túljutna azon a folyamaton, amelyben csak önmagával, szerződéseinek állandó módosítgatásával foglalkozik.
Ha több országban nem fogadják el az alkotmányt, az politikai válságot jelentene - vélekedett Szájer József. Ez a krízis nem lenne megoldhatatlan, de az unió jó darabig megint csak magával lenne elfoglalva.
A magyar alkotmányíró szerint, ha egyáltalán nem sikerül életbe léptetni a szerződést, a szöveg megszületéséhez vezető problémák megmaradnak, de az európai politikusokban jó darabig nemigen lesz mersz arra, hogy ezt a folyamatot újból elindítsák. "Kisebb mértékű módosításokra lehet ugyan számítani, de hogy egy újabb ilyen projektet egy-két éven belül újra elindítsanak, annak nem látom lehetőségét" - mondta.

MTI - fideszfrakcio.hu