Az EP és a horvát parlament közötti vegyes bizottság társelnökeként Zágrábban tett látogatásom során a három legfőbb horvát közjogi méltóság egyöntetűen állította, hogy a horvát hatóságok nem tudják, hol rejtőzik Gotovina tábornok, és ha tudnák, rögtön átadnák őt Hágának - jelentette ki Schmitt Pál.
Az Európai Unió eredetileg idén márciusban kezdte volna el a csatlakozási tárgyalásokat Horvátországgal, ám a tagállamok külügyminiszterei azok elhalasztásáról döntöttek. Az indok az volt, hogy Zágráb nem működik együtt teljes mértékben a délszláv háborúk idején elkövetett háborús bűncselekményeket kivizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszékkel. Utóbbi Ante Gotovina tábornok kiadatását várja el - egyelőre hiába.
Schmitt Pál szerint Horvátország politikai és gazdasági szempontból egyaránt a legfelkészültebb az uniós csatlakozásra váró országok között, beleértve a 2007-ben taggá váló Bulgáriát és Romániát is. Mint elmondta, Horvátország sikeresen végrehajtja a balkáni háború során elmenekültek, 250-300 ezer ember visszatelepítését, emellett tevékenyen hozzájárul a térség biztonságához. Horvátország mielőbb uniós csatlakozása a régió stabilitásának kulcsa, felvétele a legkevesebb terhet jelentené az EU számára - fogalmazott Schmitt Pál. Hozzáfűzte: idén talán mégis elkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások, és 2009 lehet a horvát taggá válás céldátuma.
Davor Pomykalo, a budapesti horvát nagykövetség követtanácsosa azt mondta a rendezvényen, hogy Zágráb a hágai Nemzetközi Törvényszék 626 feltételéből 625-öt teljesített, így rendkívül méltánytalan és igazságtalan az együtt nem működés vádja. Azt egyenesen politikai provokációnak nevezte, hogy Hága egy nem hivatalos dokumentumban nemrég már az 1996-os teljes horvát felső katonai vezetés kiadását kérte. Megjegyezte: míg néhány hónappal ezelőtt még közel 70 százalékos volt az EU-csatlakozás horvátországi támogatottsága, ez az arány azóta 40 százalékra esett.
Jeszenszky Géza, az Antall-kormány egykori külügyminisztere arról beszélt, hogy Gotovina 1995-ben "az Egyesült Államok és a NATO támogatásával" foglalt vissza területeket szerb "rablóbandáktól", és a tábornokot mégis az akció során meghalt 150 személy, illetve 150-200 ezer ott élő ember elűzése miatt akarják perbe fogni. Hozzátette: ő maga korábban úgy értesült, hogy a menekülésre maguk a szerbek biztatták a krajinákban élő embereket. "Vajon nem arról van szó, hogy az EU nem akarja finanszírozni több ország felvételét?" - tette fel a kérdést Jeszenszky Géza.
Csóti György volt zágrábi nagykövet, a Magyar-Horvát Baráti Kör elnöke azt mondta, biztosra vehető, hogy Ante Gotovina tábornok nincs Horvátországban. Kiemelte: egész Európát erősítené, ha Horvátország csatlakozásával visszaállna Közép-Európa régebben már jól működő gazdasági térsége.
Az idén márciusban alakult Magyar-Horvát Baráti Kör pénteken állásfoglalást tett közzé, amelyben a horvát csatlakozási tárgyalások elhalasztásáról döntött EU-külügyminisztereket álláspontjuk felülvizsgálatára hívja fel.

MTI - fideszfrakcio.hu