Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Felbukkant Tiziano Budapesten. A Nagyházi Galéria árverésén 60 millió Forintért kelt el a festőfenomén alkotása, melyet tulajdonosai egy kismesternek gondoltak és mindössze 2-3 milliót vártak érte. Aztán megvizsgálták és a szakértők egybehangzóan Tizianot jelölték készítőként. Egyik nyomós érvük az volt, hogy egy helyütt javítás található, és ez az alaposság általában nem a hamisítók sajátja. Három dolog miatt gondoltam feleleveníteni ezt a kis hírt. Először is, mi magyarok olasz barátainkkal, Tiziano őseivel ma már az Európai Unió tagjai vagyunk. Másrészt utalnék a kultúrák és a globalizáció kapcsolatára. Olyan ugyanis a globalizáció, mint a hajdani festményhamisítók: munkálkodása nyomán sokszor észre sem vesszük, hogy mi a valós és mi a talmi. Ezt tartom a globalizáció igazi veszélyének: úgy csökkent értéket, hogy sokszor az érték megtartójaként tünteti fel magát és vezet félre milliókat. A harmadik dolog ami miatt ez a hír említést érdemel, az a felelősség, amivel az általunk hordozott értékek iránt viseltetnünk kell. Ha nem is lóg évtizedeken át szobánk falán egy Tiziano, bizony a nyelvünk, őseink hite, zenéje, ritmusai, nemzetünk költészete, tájunk kultúrája, épített öröksége nap mint nap óvó gondoskodásra szorul, hiszen felbecsülhetetlen értéket jelentenek mindannyiunknak.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Engedjék meg, hogy a máig sokat vitatott, számos vitára okot adó, legutóbb Franciaországban belpolitikai viharokat is kavart Alkotmányunkból idézzek néhány idevonatkozó passzust:
(1) Az Unió hozzájárul a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokféleségüket, ugyanakkor előtérbe helyezve a közös kulturális örökséget.
(2) Az Unió tevékenységének célja a tagállamok közötti együttműködés előmozdítása és szükség esetén tevékenységük támogatása és kiegészítése a következő területeken:
- az európai népek kultúrája és történelme ismeretének és terjesztésének javítása;
- az európai jelentőségű kulturális örökség megőrzése és védelme;
- nem kereskedelmi jellegű kulturális cserék;
- a művészeti és irodalmi alkotói tevékenység, beleértve az audiovizuális szektort is.
(3) Az Unió és a tagállamok erősítik az együttműködést a harmadik országokkal és a kultúra területén hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetekkel, különösen az Európa Tanáccsal.
(4) Az Unió az Alkotmány egyéb rendelkezésein alapuló tevékenységei során, különösen kultúrái sokféleségének tiszteletben tartása és előmozdítása érdekében, figyelembe veszi a kulturális szempontokat.
Kedves Művészetpártoló Barátaim!
A kulturális sokszínűség megőrzése és előmozdítása az Európai Unió egyik legfontosabb alapelve. Ezekre utal az Európai Közösségeket létrehozó Szerződés 151. cikke, az Unió Alapjogi Chartájának 22. cikke és világosan megemlíti ezt az Unió új Alkotmányos Szerződése is.
Az említett 151. cikk szellemében állították össze a hétéves időtartamú Kultúra 2000 Programot, amelynek főbb célkitűzései a művészek mobilitásának és kreativitásának támogatása, a közönség hozzáférésének javítása, a művészet és kultúra terjesztése, a kultúrák közötti párbeszéd és az európai nemzetek történelmi és kulturális örökségének kölcsönös megismerése. Az általános cél egy közös kulturális térség kialakítása, amely közelebb hozza az embereket egymáshoz, és egyúttal megőrzi nemzeti és regionális sokszínűségüket.
A Kultúra 2000 előzményeként, 1991-ben lépett hatályba a szektoriális jellegű, Kaleidoszkóp elnevezésű program, amely legalább három tagállam részvételével történő kulturális vagy művészeti eseményekhez nyújtott támogatást. E program 1994-es átdolgozása a kulturális események és alkotói együttműködések hálózatának hatékonyabb támogatását, a közönség európai kulturális örökséghez való jobb hozzáférését tette lehetővé.
A kulturális örökséget Európa-szerte a kulturális identitás hordozójaként tartják számon. Az emberek ismeretei a kulturális örökségről nagymértékben függenek annak promóciójától, valamint az európai polgárok készségétől a saját és más európai nemzetek kultúrájának befogadására.
A közös örökség megőrzése és erősítése a Kultúra 2000 program egyik elsődleges célja, erre fordítják a rendelkezésre álló költségvetés mintegy 34%-át. A program a kiemelkedő fontosságú európai örökség megőrzésére irányuló projekteket támogatja. Példaként megemlíthetjük az ún. "Európai örökség műhelyeket", amelyek közül több részt vett például az Assisi Szt. Ferenc Bazilika freskóinak restaurálási munkálataiban. A Kultúra 2000 az örökség megőrzésére létrejött együttműködési projekteknek is támogatást nyújt. Ilyen pl. az "Art Nouveau Hálózat", amely képzési programokat, tapasztalatcseréket és kulturális multimédiás termékek fejlesztését hivatott elősegíteni. Ebbe a körbe tartozik az Europa Nostra díj támogatása is, amelyet örökség-megóvási, ill. felújítási projekteknek ítélnek oda. Az Európa Tanács 2000. június 26-i határozatában ismét kifejezte Európa mozgóképes öröksége megőrzésének fontosságát. A Media program (2001-2005) az európai audiovizuális ipart támogató közösségi program, amely digitális archívumok létrehozásának támogatásához, valamint az európai alkotások filmszínházakban, videón, DVD-n, vagy digitális hálózatokon történő terjesztéséhez nyújt támogatást. Az Európai Unió oktatási és képzési programjai, valamint az ezekhez kötődő információs kampányok a kulturális örökséghez való jobb hozzáférést segítik elő. A Socrates program a kulturális örökség területén megvalósuló oktatási projekteket támogat, amelybe pl. iskolákat és múzeumokat vonnak be. A Leonardo da Vinci program, többek között, hagyományos mesterségek megőrzését elősegítő tanfolyamokat, ill. restaurációs és fejlesztési tevékenységeket támogat. Emellett, a regionális és kisebbségi nyelvek előmozdítására speciális programokat indított az Unió, amely szintén Európa kulturális és nyelvi örökségének része.
Az Európai Tanács által 1999-ben elindított "Európa, közös örökségünk" elnevezésű kampány a kulturális örökségre kívánja felhívni a figyelmet. E kampány, illetve a Kultúra 2000 program keretében az Európa Tanács és az Európai Bizottság öt egyezményt és több közös projektet is indított a fényképörökség, Európa régi egyetemei, a kézműipar, valamint Európa zenei hagyományai megőrzése érdekében. Szintén e két szervezet kezdeményezésére rendezik meg 1991 óta minden évben az Európai Örökség Napját. A kulturális örökség védelmének és megerősítésének igénye túlnyúlik Európa határain, sok esetben Világörökségi célokat is szolgál. Az Európai Unió próbál megfelelni ennek az igénynek nemzetközi szervezetekkel történő megállapodások és harmadik országokkal való együttműködések révén. Egy 1999-ben, az Európai Bizottság és az Európa Tanács között létrejött egyezmény tette lehetővé azt a tanulmányt, amely a Koszovóban megsemmisült kulturális örökségről készült. A HeritageNet (Örökség-háló) a kulturális és világörökség megőrzésére, az EU és az UNESCO által létrehozott közös program.
Az EU partnerországaival is számos, a kulturális örökség védelmét célzó megállapodás született: az EUROMED Heritage regionális program a Földközi-tenger európai vidékeinek kulturális örökségének védelmére összpontosít. E program a Földközi-tengeri országok együttműködési programjának (MEDA) részét képezi. Az EUMEDIS kezdeményezés a Földközi-tengeri országok digitális szolgáltatásainak fejlesztését hivatott elősegíteni multimédiás tartalmak, szolgáltatások létrehozásával a kultúra és az idegenforgalom területén.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim
Egy európai polgár sokszor úgy érzi, hogy egy több száz milliós közösség tagjaként bizony elveszhet identitása, egyénisége, nyelve, kultúrája. Talán sokszor tudatában sincsenek sokan, hogy amiként a budapesti család egy Tiziano képet őrzött évtizedekig szobája falán, úgy felbecsülhetetlen értékek birtokában vagyunk mindannyian. Két közös feladatunk van: egyrészt ezt a gazdagságot tudatosítani, felszínre hozni, bemutatni és megőrizni. Tegnap gyermeknap volt. Ekkor vetődött bennem fel a gondolat, hogy minden Európai Uniós nemzettől összegyűjtünk a néppárti frakcióban egy mesét és kötetbe szerkesztve kiadjuk. Talán ez nem túl nagy cselekedet, csupán szimbolikus gesztus, de a tudományos kutatók egybehangzóan állítják, hogy a népmesekincsek mélyén számos közös vonás lakik, melyről talán nem is sejtjük, hogy összetartozásunk kapcsai. Ez a kis könyv egyszerre szól majd a gyerekeknek, szüleiknek, nagyszüleiknek. Kultúránk egy gyöngysorát tesszük az asztalra, s ezáltal szimbolikus módon maradandó értéket adhatunk az Európát szeretők kezébe. A konferenciához, mely szintén ezeket a kapcsokat hivatott erősíteni - sok sikert kívánok.
FÜGGELÉK
Az Európai Közösségeket létrehozó Szerződés
151. cikk (korábbi 128. cikk)
(1) A Közösség hozzájárul a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokszínűségüket, ugyanakkor előtérbe helyezve a közös kulturális örökséget.
(2) A Közösség fellépésének célja a tagállamok közötti együttműködés előmozdítása és szükség esetén
tevékenységük támogatása és kiegészítése a következő területeken:
- az európai népek kultúrája és történelme ismeretének és terjesztésének javítása;
- az európai jelentőségű kulturális örökség megőrzése és védelme;
- nem kereskedelmi jellegű kulturális cserék;
- művészeti és irodalmi alkotás, beleértve az audiovizuális szektort is.
(3) A Közösség és a tagállamok erősítik az együttműködést harmadik országokkal és a kultúra területén
hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetekkel, különösen az Európa Tanáccsal.
(4) A Közösség az e szerződés egyéb rendelkezései alá tartozó tevékenysége során, különösen kultúrái
sokszínűségének tiszteletben tartása és támogatása érdekében, figyelembe veszi a kulturális szempontokat.
(5) Annak érdekében, hogy hozzájáruljon az e cikkben említett célkitűzések eléréséhez, a Tanács:
- a 251. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően, a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt
követően ösztönző intézkedéseket fogad el, kizárva azonban a tagállamok törvényi, rendeleti és
közigazgatási rendelkezéseinek bármilyen összehangolását. A Tanács a 251. cikkben megállapított eljárás
során mindvégig egyhangúlag határoz;
- a Bizottság javaslata alapján, egyhangúlag ajánlásokat fogad el.
Az Európai Unió Alkotmányos szerződése
280. cikk
(1) Az Unió hozzájárul a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokféleségüket, ugyanakkor előtérbe helyezve a közös kulturális örökséget.
(2) Az Unió tevékenységének célja a tagállamok közötti együttműködés előmozdítása és szükség esetén tevékenységük támogatása és kiegészítése a következő területeken:
- az európai népek kultúrája és történelme ismeretének és terjesztésének javítása;
- az európai jelentőségű kulturális örökség megőrzése és védelme;
- nem kereskedelmi jellegű kulturális cserék;
- a művészeti és irodalmi alkotói tevékenység, beleértve az audiovizuális szektort is.
(3) Az Unió és a tagállamok erősítik az együttműködést a harmadik országokkal és a kultúra területén hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetekkel, különösen az Európa Tanáccsal.
(4) Az Unió az Alkotmány egyéb rendelkezésein alapuló tevékenységei során, különösen kultúrái
sokféleségének tiszteletben tartása és előmozdítása érdekében, figyelembe veszi a kulturális szempontokat.
(5) Az e cikkben említett célkitűzések eléréséhez való hozzájárulás érdekében:
a) európai törvény vagy kerettörvény ösztönző intézkedéseket állapít meg, kizárva azonban a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések bármilyen harmonizációját. Az ilyen európai törvényt vagy kerettörvényt a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően kell elfogadni.
b) A Tanács a Bizottság javaslata alapján ajánlásokat fogad el.
Az Európai Unió Alkotmányos szerződése
82. cikk
A kulturális, vallási és nyelvi sokféleség
Az Unió tiszteletben tartja a kulturális, vallási és nyelvi sokféleséget. (1) Az Unió hozzájárul a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokféleségüket, ugyanakkor előtérbe helyezve a közös kulturális örökséget.
(2) Az Unió tevékenységének célja a tagállamok közötti együttműködés előmozdítása és szükség esetén tevékenységük támogatása és kiegészítése a következő területeken:
- az európai népek kultúrája és történelme ismeretének és terjesztésének javítása;
- az európai jelentőségű kulturális örökség megőrzése és védelme;
- nem kereskedelmi jellegű kulturális cserék;
- a művészeti és irodalmi alkotói tevékenység, beleértve az audiovizuális szektort is.
(3) Az Unió és a tagállamok erősítik az együttműködést a harmadik országokkal és a kultúra területén hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetekkel, különösen az Európa Tanáccsal.
(4) Az Unió az Alkotmány egyéb rendelkezésein alapuló tevékenységei során, különösen kultúrái
sokféleségének tiszteletben tartása és előmozdítása érdekében, figyelembe veszi a kulturális szempontokat.
Forrás: www.schmitt.hu