Az EIU szerint a lassuló gazdasági növekedés és fogyasztás, valamint a vártnál alacsonyabb infláció miatt a költségvetésbe beállítottnál valószínűleg kisebb lesz az ÁFA-bevétel, és az éves hiány mind az idén, mind jövőre valószínűleg a GDP 5 százaléka körül lesz.
A cég szerint valószínűtlen, hogy Veres János pénzügyminiszteri kinevezése jelentősebb hatást gyakorolna a költségvetési teljesítményre. Ezzel kapcsolatban két vélekedés van forgalomban: az egyik szerint egy pártember kinevezése a pénzügyminisztérium élére azt jelzi, hogy "választási költségvetés" készül jövőre, további költségvetési elcsúszásokkal.
Ezzel az elmélettel az a gond, hogy már Veres János elődje, Draskovics Tibor is hajlandónak bizonyult annak megengedésére, hogy a költségvetést politikai érdekek diktálják. Másrészt Veres János van annyira tapasztalt, hogy tudja: bármilyen további költségvetési lazítás komoly kockázatokkal járna, és kisebb - sőt, megfelelő külső környezet esetén igencsak komoly - pénzügyi válságot okozhat, ha a befektetők nem hajlandók tovább támogatni Magyarországot abban, hogy a lehetőségei felett éljen, áll az EIU országjelentésében.
Az EIU szerint a kockázatok túlnőnek azokon a csekély előnyökön, amelyeket az ilyen költségvetési édesítőszerekkel be lehet gyűjteni. Az átalakulás utáni Magyarországon mindegyik kormány megpróbált ilyenekkel élni, és egyiket sem választották újra, áll az elemzésben.
A londoni cég szerint a másik elmélet az, hogy Veres Jánosnak, akinek politikai bennfentesként komoly támogatottsága van a (szocialista) pártban, ennek révén éppen a költségvetési politika megszigorításhoz van nagyobb mozgástere elődjénél.
Az EIU szerint azonban a legvalószínűbb kilátás az, hogy a jelenlegi helyzet folytatódik.
Az elemzés szerint Magyarország növekedési kilátásai szorosan kapcsolódnak az euróövezet legnagyobb gazdaságainak teljesítményéhez. Az EIU saját felmérése azt mutatta ki, hogy 1998 és 2004 között az éves szintre számolt magyar gazdasági növekedés negyedévi változásai csaknem 75 százalékban voltak összeköthetők a nyugat-európai fejleményekkel.
Éppen ezért az euróövezet folytatódó lassulása különösen aggályos a jelentés szerint.
Az EIU a tavalyi 4,0 százalék után erre az évre 3,4 százalékos, jövőre 3,8 százalékos gazdasági növekedést jósol Magyarországnak. A pénzügypolitikáról a jelentés azt írta, hogy a meredek jegybanki kamatcsökkentések ellenére reálértéken nem enyhült a monetáris szigor, mivel a december végi 9,5 százalékos jegybanki kamat az azóta bekövetkezett gyors dezinfláció miatt reálértelemben alacsonyabb volt, mint április végén. Az infláció azonban azóta visszagyorsult, és a forint is gyengülésnek indult, ezért a következő hónapokban már nem várható nagyobb kamatcsökkentés az EIU szerint.

MTI - fideszfrakcio.hu