- A magyar költségvetési hiány 1997 óta eléri vagy meghaladja a hazai össztermék 3 százalékát - idézte a párizsi lap Emma Ménascé közgazdászt, aki hangsúlyozta, hogy az elmúlt évek csökkenése után az államháztartási hiány az idén várhatóan a GDP 5,4 százalékára emelkedik a 2004-es 4,5 százalékról, és a jövő tavasszal esedékes választások nem teszik lehetővé szigorúbb pénzügypolitika bevezetését.
Lengyelországban és Csehországban hasonló költségvetési hiányt regisztráltak, de a magyarországi, GDP-arányosan 57,6 százalékos államadóssággal ellentétben Lengyelországban csak 43,6 százalék, Csehországban pedig 37,4 százalék az államadósság, emlékeztetett a Le Monde.
A párizsi lap felhívja a figyelmet, hogy az Európai Bizottság már márciusban figyelmeztette a magyar kormányt, hogy nem lesz képes pénzügyi kötelezettségeit tartani. Ezt az OECD májusban megjelent előrejelzései is megerősítették.
Ménascé szerint a szigorúbb pénzügypolitika hiánya miatt a magyar kormánynak nehéz lesz az EU stabilitási paktumában meghatározott 3 százalék alá vinni azt államháztartás hiányát a GDP-hez képest, ami kérdésessé teszi az euró 2010-es magyarországi bevezetését. Értékelése szerint emiatt a gazdasági növekedés is törékennyé vált, és Magyarország megítélése romlott a befektetők körében. Szerinte a legnagyobb gond, hogy az állami kiadások romlása miatt az országkockázat növekedett. A folyómérleg hiánya elérte a GDP 9 százalékát, ezt is nehéz lesz a következő években lejjebb vinni.
A hiányt a környező országokhoz képest nehezebben fedezi Magyarország, mert kevesebb közvetlen beruházást vonz. Ezek Lengyelországban a hiány 144 százalékát, Csehországban 70 százalékát, de Magyarországon csak 40 százalékát fedezik, írta a francia politikai napilap.
- A jelentősebb közép-kelet-európai országok közül jelenleg Magyarországé a legbizonytalanabb gazdaság - idézte a közgazdászt a Le Monde.

MTI - fideszfrakcio.hu