Fodor András, a gyűjtemény tulajdonosa az MTI-nek elmondta: összesen 280 teljes mértékben elpusztított vagy részlegesen megrongált, határon túli magyar vidéken felállított, Nagy-Magyarországhoz kötődő emlékműről tudnak, de ennek csak a feléről sikerült képes dokumentumot szerezni az elmúlt négy évben. A hiányzó példányok felkutatása nem megy könnyen, hiszen Fodor ragaszkodik ahhoz, hogy gyűjteményébe kizárólag postabélyeggel ellátott képeslapok kerülhessenek, így ugyanis senki nem vonhatja kétségbe eredetiségüket. Az eseményen nem volt ugyan jelen Murádin Jenő kolozsvári művészettörténész, de írásos előadását megismerhette a közönség. Eszerint Trianon után a román hatalom két okból pusztította el a magyar vonatkozású emlékműveket. Egyrészt a múltat akarta megsemmisíteni, másrészt pedig a szimbolikus térfoglalást tűzte ki célul. Murádin szerint három fázisban zajlott az emlékműrombolás: először akkor, amikor a román katonák bevonultak Erdélybe, a lakosság pedig ösztönösen pusztított. Másodszor 1920 táján, akkor a román hatalom már hivatalosan, rendeletekkel folytatta a pusztítást. A harmadik rombolási hullám a harmincas években zajlott, amikor megerősödött a román vasgárdista mozgalom.

MTI - fideszfrakcio.hu