A virágzási időszakban érte a gyümölcsfákat a sanyarú tavaszi időjárás, ami miatt még a méhek sem tudták elvégezni feladatukat, így mindenképpen kisebb termésmennyiségre kell számítani a tavalyinál - tudtuk meg Szabó Józseftől, a Magyar Zöldség és Gyümölcs Terméktanács elnökétől. A téli fagykárok hatását az ország keleti részén lehet leginkább érezni, főként Szabolcsban és az Alföldön, míg az ország más részein tafrina-fertőzés ritkítja az őszibaracktermést. A cseresznyehozam majdnem ötven százalékkal marad el a várttól, a meggyből, bár változatos képet mutat, harminc-negyven százalékkal kisebb termés várható. Az állandóan problémás kajszi- és őszibarack esetében szintén húsz-harminc százalékos kieséssel számolnak. A szilvával kapcsolatban még korai lenne találgatásokba bocsátkozni, mégis sejteni lehet, hogy a termés nagy része, közel hetven-nyolcvan százaléka tönkrement - mondta el a Hídlapnak Szabó József.
A Komárom-Esztergom Megyei Földművelésügyi Hivatal vezető-helyettese, Maller László reméli, hogy az idei termés eléri legalább a tavalyi mennyiséget. A cseresznye kilenc hektáron - szórványban - terem, hektáronként hat-nyolc tonnára számítanak. A kajszibarack helyzete valamivel jobb, Szomor környékén ugyanis több mint százharminc tonna termés várható. Az őszibarackkal kapcsolatban csak remélni merik, hogy eléri a tizenegy tonnás mennyiséget, akárcsak tavaly. Az alma- és körtetermés sorsa bizonytalan. Az almaültetvények száz hektáros területen annyira elöregedtek, hogy megértek a kivágásra. Maller László kérdésünkre elmondta, hogy bár a feketeribizli mindig jól terem, folyamatosak az értékesítési gondok. Megyénkben háromszáz hektáros területen érik a gyümölcs, de az ország uniós csatlakozását követően tavaly annyira lezuhant az ára, hogy Kisbér környékén le sem szüretelték.
A Nógrád megyei Berkenyén is hasonló gondokkal küzdenek, és megelégednének a tavalyi alacsony árakkal. A ribizli-termés felétől a fagykárok miatt búcsúzhatnak el, míg a málna esetében a májusi eső okozott sárgulást. Ennek ellenére háromszáz hektáron ötven tonna málnát várnak, ami nagyjából átlagosnak mondható - fogalmazott Schmidt Józsefné, a Faluszövetkezet elnöke. A magyar termelők az időjáráson kívül folyamatosan küzdenek a támogatott külföldi konkurenciával is. Elmondásuk szerint félő, hogy az olcsó külföldi gyümölcs miatt elveszítik a belföldi piacot, mivel a konzervgyárak előnyben részesítik a gyenge minőségű lengyel, bulgár és török ribizlit, málnát. Szerencsére a franciák, a finnek és a svédek még mindig ragaszkodnak a magyar ízekhez, így egyelőre nem adják fel, és a hónap végén megkezdik a szüretelést.

A híresztelésekkel ellentétben a magyar termelők esélyei az uniós csatlakozást követően sem roszszak, mivel a minőségi gyümölcsre még a magas árak mellett is nagy a kereslet. A problémák inkább abból fakadnak, hogy az ipari alapanyagnak szánt gyümölcsökből van túlkínálat, míg a minőségi áru kevés. A termelők úgy vélik, versenyhátrányban vannak a külföldiekkel szemben, mert itthon többet kell fizetni a hivatásos foglalkoztatásért, továbbá az előírások és az ellenőrzések is szigorúbbak, mint a szomszédos országokban. Több pénzre lenne szükség a korszerű és mára alapkövetelménnyé vált csomagolási és hűtési technológiák beszerzéséhez is, amire talán az uniós pályázatok nyújtanak majd fedezetet.

Forrás: Hídlap