fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
A szlovák államfő többé nem akar hallani a Benes-dekrétumokról
2005. június 13., 20:41
Ne essen szó többé a Benes-dekrétumokról, mert ha mégis, az a szlovákiai magyar kisebbségnek előnytelenebb lenne, mint a szlovákoknak - vélekedett hétfőn a szlovák államfő. Ivan Gasparovic a szlovákiai magyarság meghurcoltatását törvényesítő egykori csehszlovák elnök, Edvard Benes dekrétumainak felemlegetését a TASR szlovák közszolgálati hírügynökségnél megjelent exkluzív interjú tanúsága szerint "archaizmusnak" tartja.

"Itt az ideje asztalhoz ülni és kimondani: vége !" Véget kell vetni annak, ami a polgárokat végső soron nem is érdekli, ám amit a politikai pártok a választásokat megelőző év során önmaguk megjelenítéséhez igen alkalmas módszernek találnak - hangsúlyozta a szlovák államfő, aki nem csak a szlovákiai, hanem a magyarországi választások közeledtéről is említést tett.
Gasparovic szerint a dekrétumoknak "konkrét időszakban volt jelentőségük", és azokat olyan intézmények szentesítették, amelyek a fasizmus feletti győzelmet követően keresték az utat. "Ma úgy gondolom, hogy ezt méltányolni kell. Az egész világ méltányolta és ma is méltányolja" - idézte a TASR. A szlovák államfő magánvéleménynek tekinti Frantisek Miklosko szombaton, Budapesten elhangzott véleményét. A szlovák kereszténydemokrata (KDH) képviselő az Adalbert-díj átvételekor a saját nevében bocsánatot kért a szlovákiai magyarok második világháború utáni meghurcoltatásáért, a kollektív bűnösség elve alapján végrehajtott vagyonelkobzásokért, a magyar iskolák betiltásáért, a csehországi kényszermunkára hurcolt magyarok megalázásáért, mindazért, amit a Benes-dekrétumok nyomán el kellett szenvedniük, amiért a hivatalos szlovák politika közel fél évszázad múltán sem követte meg őket, s amit a szlovák kormánykoalícióhoz tartozó MKP ismét sürget. Gasparovic szerint a bocsánatkérés "csakis a kölcsönösség elve szerint lehet méltányos, de úgy is csak bizonyos mértékig".
Úgy látja: a bocsánatkérés egyébként is csakis a háború utáni helyzet során ártatlanul sérelmet szenvedőket illethetné meg, "és véleménye szerint az erkölcsi jóvátétel nem vonatkozhat a magyar kisebbség és vezetőinek államellenes politikai jogállására" - foglalja össze a TASR az elnök gondolatait, majd ismét idézi: "A bécsi döntés után épp a megszállt területeken lángoltak fel a szlovák lakosság elleni soviniszta, az elemi demokratikus és polgári jogokat messzemenően meghaladó szenvedélyek, amelyek máig sérelemként és jogtalanságként érzékeltetnek."
A most egy éve államfővé megválasztott Ivan Gasparovic visszautasítja a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) anyagi jóvátételt célzó követeléseit, amelyeket Bugár Béla, az MKP elnöke április elején Révkomáromban megfogalmazott. Bugár ekkor a bocsánatkérést és a jelképes kárpótlást sürgette, és emlékeztetett arra, hogy Szlovákia ezt a zsidók és a Szlovákiából kitelepített németek felé már régen megtette, a magyaroknak pedig máig adós vele. Gasparovic erre reagálva azt mondta: egyetért a gázkamarákban elpusztult zsidók és a kitelepítések során agyonlőtt (kárpáti) németek megkövetésével és kártalanításával, de mert a szlovákiai magyarokkal ilyesmi nem történt meg, az MKP követeléseit helyteleníti.

MTI - fideszfrakcio.hu