Szombaton a magyar Parlament kupolatermében Frantisek Miklosko átvehette Mádl Ferenc köztársasági elnöktől a Szent Adalbert-díjat, amelyet olyan személyiségeknek ítélnek oda, akik különleges érdemeket szereztek valamely közép-kelet-európai ország rendszerváltásában. A szlovák parlament volt elnöke a vallásszabadságért és az emberi jogokért végzett munkájáért kapta az elismerést, illetve azért, hogy a múlt rendszerben kitartóan segítette az egyházakat. A rendszerváltás után pedig hozzájárult a szabad vallásgyakorláshoz. A politikus korábban Budapesten már megkapta az Esterházy Jánosról elnevezett díjat is.
Frantisek Miklosko az ünnepségen saját nevében bocsánatot kért a felvidéki magyaroktól a második világháború utáni meghurcoltatásokért, illetve azért, amiért a kollektív bűnösségre hivatkozva megfosztották őket vagyonuktól és állampolgárságuktól. Beszédében elismerte, hogy a szlovákiai magyarokat ért sérelmek súlyos traumát okoztak a magyar közösséghez tartozóknak, és az mély sebet hagyott bennük. "A magam nevében mindezek okán most kijelentem: bocsánatot kérek a szlovákiai magyaroktól!" - közölte a politikus. Az Info Rádiónak nyilatkozva elmondta: a Benes-dekrétumoknak két területe van. Az egyik a jogi, amelyet az elmúlt negyven év során meghaladtak, a másik pedig az erkölcsi, amely alapján egyes személyek jogfosztott állapotba kerültek és vagyonukat elvesztették. A politikus a kérdés erkölcsi oldalát kívánja megvizsgálni, amely alapján a két nemzet közelebb kerülhet egymáshoz.
Az ünnepségen több szlovák politikus, köztük Pavol Hrusovsky (KDH) jelenlegi házelnök, és Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, a szlovák parlament alelnöke is jelen volt. Bugár lapunknak elmondta: épp Frantisek Miklosko volt az, aki a parlament elnökeként a 90-es években megpróbálta az erkölcsi kárpótlást kiharcolni, de akkor nem járt sikerrel. Közbenjárt akkor is, amikor legutóbb a szlovák és a magyar parlament elnöke között ez ügyben egyeztetésre került sor.
- Itt azonban ismét kudarcba fulladtak a tárgyalások, hiszen Szlovákiában elvesztettük a parlamenti többséget, Magyarországon pedig szintén politikai változások voltak. Miklosko ebben a kérdésben mindig előrelátóbb volt. A mostani bocsánatkérése jelenthet valamiféle előrelépést abból a szempontból, hogy mára bizonyossá vált: a témával foglalkozni kell - mondta az MKP elnöke.
Pavol Hrusovsky (KDH), a parlament elnöke a díjátadás után kijelentette: a történészeknek alaposan meg kell vizsgálniuk a hontalanság éveit, és fel kell tárniuk a tényleges valóságot, hogy a politikusok is a tényeknek megfelelő álláspontot tudjanak kialakítani.
Mária Sabolová (KDH) szerint a bocsánatkérést csak Miklosko magánvéleményének lehet tekinteni, tehát nem a párt hivatalos álláspontját képviselte. Magánvéleménynek tartja a politikus kijelentését Pavol Kubovic, a Szlovák Demokratikus Koalíció politikusa is. Milan Urbáni, a HZDS alelnöke nem tartja szerencsésnek az ilyen egyéni kezdeményezéseket, és már csak azért sem bolygatná a múltat, mert az kölcsönös tragédiák egész sorát rejti. Dusan Caplvic (Smer) pedig csak akkor tartja elfogadhatónak Miklosko bocsánatkérését, ha a képviselő közvetlen felmenői részt vettek a kitelepítésekben. Szlovákiának azonban nincs oka arra, hogy bocsánatot kérjen - tette hozzá.
A magyar parlament külpolitikai bizottságának elnöke, Németh Zsolt meggyőződése szerint Miklosko a szlovákok és a magyarok hosszú távú együttműködésének megingathatatlan képviselője. Németh Zsolt bízik abban, hogy előbb-utóbb meglesz a politikai akarat arra, hogy hivatalosan is lezárják a tragikus múltat.

Frantisek Miklosko kijelentését Ján Slota (SNS) a szlovák külpolitika ellen elkövetett szabotázs-akciónak minősítette. Ezzel szerinte a kereszténydemokrata politikus halálos sebet ejtett a szlovák nemzet lelkén. Zsolna polgármestere szerint Miklosko "gyöngyöt szórt a disznók elé", "farizeusi és áruló magatartása" pedig undorral töltötte el a nemzeti érzésű politikust. Slota fontosnak tartotta feltenni a kérdést, hogy az Esterházy János-emlékérem, és a Szent Adalbert-díj átvétele után Miklosko a magyar irredenták fizetett ügynöke, vagy végképp elvesztette valós ítélőképességét a szlovák-magyar viszony megítélésében?

Czigler Mónika; HÍDLAP

fideszfrakcio.hu