A 25 EU-tagállam vezetője csak a költségvetés és a két országban már elutasított alkotmány ügyéről tárgyal a brüsszeli találkozón (bár az ülés margóján a külügyminiszterek néhány aktuális külpolitikai ügyet is áttekintenek). A luxemburgi elnökség mindeddig azt hangoztatta, hogy feltett szándéka a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó költségvetési megállapodás elérése, mert utána a belső tárgyalások szempontjából nehéz időszak vár az unióra, és kérdés, hogy még időben el lehet-e fogadni a büdzsé keretszámait és alapelveit. Azért is fontos lenne a megállapodás, mert az bizonyítaná, hogy az unió az alkotmány hatályba lépéséig is működőképes, és nincs szó mély válságról, amelynek rémképét az alkotmányos szerződés franciaországi és hollandiai - népszavazás általi - elutasítása nagyította fel.
Juncker úgy vélte, hogy már nem annyira a kiadások összegéről folyik a vita, hanem a pénz elosztásáról mind bevételi, mind kiadási oldalon. Még csak abban sincs egység a tagországok között - mondta -, hogy "ki minősül nettó befizetőnek". A főösszeget illetően azt sugallta, hogy az elnökségnek az a javaslata, amely az összesített uniós jövedelem 1,06 százalékában határozná meg a bevételek éves felső korlátját, minden tagállam számára elfogadható.
A legnehezebben változtathatónak tűnő álláspontok közül kiemelte a több milliárd eurós nagyságrendű kizárólagos visszatérítést élvező és megtartani kívánó Nagy-Britanniáét, az egy főre jutóan messze első nettó befizető Hollandiáét, illetve megemlítette, hogy a brüsszeli csúcson London javaslatának megfelelően várhatóan szóba kerül a 2013-ig elvben már rögzített közvetlen agrártámogatások felülvizsgálata.
Egyúttal jelezte, hogy az előzetes javaslatokhoz képest minden területen csökkentésre kell számítani, így az agrárkiadások és a felzárkóztatási támogatások terén is. Az Európai Bizottság eredeti javaslata szerint a közösségi költségvetés a tagállamok összesített bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) évi átlag 1,14 százalékát tenné ki, felzárkóztatási (kohéziós) célokra összesen 336,3 milliárd eurót fordítanának, míg a szélesebb értelemben vett mezőgazdasági és vidékfejlesztési kiadások 405 milliárd euróra rúgnának.
MTI - fideszfrakcio.hu