A csillagászati léptékkel mérve jelentéktelen távolságban, mindössze 15 fényévnyire tőlünk lévő Gliese 876 jelzésű csillag körül keringő kőzetbolygó méreteit tekintve mintegy kétszerese, tömege pedig hét és félszerese a mi Földünknek. Paul Butler, a Carnegie Intézet munkatársa ezekre az adatokra támaszkodva biztosra veszi, hogy csakis kőzetbolygó lehet az újonnan felfedezett égitest, vagyis megtalálták a Föld Naprendszeren kívüli első unokatestvérét. Az eddig felfedezett exobolygók túlnyomó többsége ugyanis Jupiter-, illetve Szaturnusz-szerű gázóriás. Butler kollégája, Geoffrey Marcy azonban felhívta a figyelmet arra, hogy ez a bolygó - legalábbis a földi értelemben vett - élet hordozására alkalmatlan, hiszen felszínén 204-361 Celsius fokos hőmérséklet uralkodik. Tehát ha nem is a Föld hasonmását, de legalábbis Vénusz testvérét találhatták meg a Naprendszeren kívüli bolygókra vadászó csillagászok - mutatnak rá megfigyelők emlékeztetve arra, hogy az "esthajnalcsillagon", azaz a Földhöz legközelebbi bolygón is hasonló forróság van, bár a Vénusz valamivel kisebb mint a mi bolygónk. Visszatérve az elmúlt 10 esztendő csillagászati történéseire: 1995-ben a tudományos világot lázba hozó bejelentést tett Didier Queloz és Michel Mayor, a Genfi Obszervatórium két munkatársa arról, hogy a tőlünk 42 fényévre lévő Pegasi 51 jelű csillag körülNaprendszeren túli bolygót észleltek. Ezzel akkor beigazolódott az a feltételezés, hogy nem csak a mi Napunknak, mint csillagnak a kiváltsága az, hogy bolygóval vagy bolygókkal vegye körül magát. A tíz évvel ezelőtti felfedezés után csillagászok hada kapcsolódott be az exobolygók utáni kutatásba, és nem is eredménytelenül: kiderült, hogy egy-egy csillagnak lehet kettő vagy még annál is több bolygója, azaz a mienkhez hasonló planétarendszerrel bírnak. A Gliese 876 körül egyébként korábban már két óriásbolygót fedeztek fel. Sokáig azonban csak hélium és hidrogén összetevőjű gázóriások akadtak horogra. Aztán hirtelen szűkülni kezdett a kör: tavaly szeptemberben már a Földénél mindössze 15-20-os tömegű bolygót fedeztek, és most az első "Naprendszeren kívüli Vénusz" került a képbe, azaz talán már csak egy lépésre vagyunk attól, hogy a Föld exobolygó-testvérét is megtaláljuk. S ha a világegyetemben valahol valóban létezik egy olyan bolygó, amely méretét, tömegét felszíni és környezeti jellemzőit tekintve hasonlatos a Földünkhöz, akkor korántsem kizárható a ma még feltételezés szintjén lévő teória, hogy bizony nem vagyunk egyedül az univerzumban, az élet, az intellegencia máshol is kialakulhatott. A mostani felfedezés hírértékét még pikánsabbá teszi az a tény, hogy a szóban forgó exoblygó anyacsillaga, a Gliese 876 nem a mi Napunk csillagkategóriájába, vagyis a sárga törpék családjába tartozik, hanem mindössze egy vörös törpe. Következésképpen tömege mintegy ötöde Napunkénál, és 600-szor kevesebb fényt bocsát ki, mint a bennünket éltető forró égitest.

MTI - fideszfrakcio.hu