Mint azt már az óvodások is tudják, a hetilap azt állította, hogy az ellenzék vezetőjének felesége azóta eladott résztulajdonában levő kft. taggyűlésein Orbán Viktor - miniszterelnökként - tanácsokat adott, amelyek állami források megszerzését is érintették. Azóta kiderült, egy zsarolási kísérlettel tetézett válóper hordalékaként jutottak a lap szerint bizonyítékerejű dokumentumok a tényfeltáró kézbe, de sokan ma is biztosak abban, hogy a tokaji előadást is a politika rendezi. Az említett társaság helyreigazítást kezdeményezett arra hivatkozva, hogy a cikksorozatban jelzett időpontokban nem tartott taggyűlést: erre utaló adat egyébként a cégbíróságon sem lelhető fel, s a tagok is cáfolták a lap állítását. Az ÉS azzal védekezett - aminek az elsőfokú bíróság helyt is adott, folyt. köv. -, hogy mindez nem érinti a cikkek érdemi megállapítását, miszerint a volt kormányfő tanácsokkal látta el feleségét és üzlettársait.
Kövessük tehát az ÉS gondolatmenetét: teljesen mindegy, hiteles irat vagy hamisítvány a kancellária fejlécével ellátott, Orbán Viktor lejáratását célzó gyanúkampányterv, a lényeg, hogy az abban vázolt módszerek alapján zajlik a Fidesz elnökének besározása. Cigányozás, ügynöközés, feleségverés emlegetése mind ismerős, miként a Kósa Lajos elleni akció is a leírt koreográfiát követte. Persze annak a ténynek a rögzítéséért, hogy az MSZP és az időközi miniszterelnök a legaljasabb húzásokra is képes a hatalomért - ízelítőként elég dr. Kende könyvét és a célorientált idegengyűlölő kampányt ("23 millió román") felidézni -, nem érdemes tollat ragadni. Hiszen csak azért nyúlnak bátran ezekhez az eszközökhöz, mert ők megtehetik. Ez pedig a "független" sajtó és a véleménydeformáló médiaértelmiség bűne.
Miután a rejtélyes kampányterv utal a szőlőügyre és az Élet és Irodalomra is, a cikksorozatot jegyző (akarom mondani: elhelyező) újságíró különös megbízásának napvilágra kerülése alapjaiban rengeti meg a lap függetlenségének mítoszát. Kovács Zoltán főszerkesztő a sorozat indításától következetesen a politika által nem befolyásolt klasszikus tényfeltáró újságírói munkáról beszélt: Rajnai kolléga független, politikai érdek nélküli tevékenységét nyilván csak segítette az MSZP-s többségű megyei önkormányzattal többek között cikkek elhelyezésére kötött, közpénzből dotált szerződés. Mert - ugye? - mellékes, hogy Kovács tényleg kap-e közvetlenül instrukciókat a kancelláriától, a lényeg, hogy az ÉS tényfeltárása harmonikusan simul az MSZP korán kezdett kampányába. Az nem baj, ha időnként az ellenzék is a sajtó célkeresztjébe kerül - a tokaji borcsatát majd lejátssza a kft. és a lap a bíróságon, Orbán és a koalíció meg a bizottságban -, csakhogy nálunk a magát arcátlanul függetlennek nevező média a hatalom helyett is az annak demokratikus alternatíváját jelentő politikai erőt ellenőrzi. Így kerüli el a díjakkal teleaggatott tényfeltárók figyelmét, amikor a kormány éppen az adózók adatait másolja, vagy a ciklus legnagyobb, politikai körökig is elérő pénzügyi bűncselekménye nyomozásakor keletkezett iratokat darálja.
Az MSZP és az "SZDSZ" kórusban a függetlenségükre kényes publicistákkal újabban a kádári nosztalgia élesztgetésével vádolja a jobboldalt. Legyen egyszer igazuk: szerintem is van, ami Kádár idején jobb volt. Például az ÉS.

Szerető Szabolcs; Magyar Nemzet

mno.hu - fideszfrakcio.hu