Tíz esztendővel ezelőtt 43 professzor lépett ki a nyilvánosság elé, hogy megpróbáljon Magyarországról és a nemzet közös ügyeiről elmondani néhány olyan dolgot, ami hasznára válthat a köznek, de akár a politikának is - kezdte beszédét Pálinkás József a Professzorok Batthyány Köre 10 éves jubileumi ünnepségén. Mint fogalmazott, egy olyan szervezetet hoztak létre 1995-ben, "melynek mandátuma" nem három hónapra, vagy három évre szól, hanem olyat, melynek hosszú távú perspektívái vannak, és képes arra, hogy tőkesúlyt adjon a nemzeti, konzervatív gondolkodásnak. Enélkül ugyanis nem lehet tisztességes nemzeti polgári kormányzást megvalósítani - fűzte hozzá.

Pálinkás szerint a Kör által évekkel korábban megfogalmazott gondolatok és észrevételek mind a mai napig aktuálisak. Rámutatott: a tagok száma megsokszorozódott, jelenleg 250-en vannak, így a magyar szellemi közéletben a Professzorok Batthyány Köre megkerülhetetlenné vált. Ez felelősséggel tölt el bennünket, arra pedig büszkék lehetünk, hogy minden szavunkat vállalni tudjuk, amit a múltban kimondtunk - húzta alá, hozzátéve: ez a magyar közéletben egyedülálló.

"2004. december 5-e sokunk számára nagy fájdalmat jelentett, de egyben kijózanodást is, és késztetést arra, hogy többet kell cselekednünk" - fejtette ki a polgári-kormány kultuszminisztere, kiemelve: azt a munkát, amit eddig folytattunk, ki kell terjesztenünk. Felidézte, hogy tavaly novemberben számos értelmiségi csatlakozott felhívásukhoz, melyet a nemzet egységéért írtak. Ezekkel az értelmiségiekkel kell megteremteni annak a szellemi összefogásnak az alapjait, amely erőssé teszi a Professzorok Batthyány Körét annyira, hogy támasza, kritikusa, tanácsadója, sőt ha kell, bírálója legyen annak a politikai erőnek, ami a mostani válságból kivezetheti az országot.

Náray-Szabó Gábor a Kör elnöke szerint a magyar nemzet sok sebtől vérzik. A Szent István-Tervről pedig elárulta: nem egy egyszerű terv, hanem gondolatok összessége a magyar nemzet felemelkedéséről. Egyaránt foglalkozik a népesedés, a cigányság, az oktatás, vagy a gazdaságpolitika problémáival, ahogy a határon túli magyarság helyzetével is. Ezen kívül ír arról, hogy miképp kell uniós polgárnak lenni. Végül leszögezte: a hét fejezetből álló Szent István-Terv igyekszik összefoglalni a magyarság legégetőbb aktuális problémáit.

Taxner-Tóth Ernő felszólalásában a rendszerváltás fogalmát taglalta. Véleménye szerint az sem világos, hogy jogi, politikai, vagy társadalmi értelemben kell beszélni róla. Emlékeztetett arra is, hogy a kifejezést még a reformkommunisták is használták, akik három évtized alatt sem tudták megvalósítani terveiket. A szabad demokraták demokrácia fogalmáról elmondta: céljuk lerombolni minden értéket, hogy a nép vezethetővé váljon. Végül leszögezte: nem szocializmus volt Magyarországon, hanem egy hűbéri elven rendezett diktatórikus rendszer.

Professzorok Batthyány Körének története

A Professzorok Batthyány Köre 1995. június 3-án jött létre. A Kör célja az, hogy a polgári értékrendet magukénak valló, ezen értékrend érvényesítéséért tenni akaró egyetemi tanárok közös munkájának keretet biztosítson, hogy a jelen kihívásaira hosszabb távon is érvényes megoldásokat keresve hozzájáruljon a nemzet szellemi energiáinak mozgósításához, és ezzel előmozdítsa erkölcsi és gazdasági felemelkedését. Ennek érdekében a Kör tagjai rendszeresen és alkalomszerűen összegyűlnek, hogy választ keressenek a hazai és a nemzetközi közéletben felmerülő, a jövőt befolyásoló kérdésekre, és az így kialakított véleményüket, következtetéseiket nyilvánosságra hozzák. A Kör, tagjainak tekintélyét, tudását és tapasztalatait felhasználva, szakmai és erkölcsi támogatást ajánl a polgári Magyarország megteremtését céljuknak tekintő, és azt hitelesen meghirdetni képes politikai pártoknak és politikusoknak.
Tagjai: magyarországi és külföldi magyar egyetemi tanárok, és egyetemi tanári rangú kutatók (például a Magyar Tudományos Akadémia tagjai és doktorai). Csatlakozni három egyesületi tag ajánlása alapján lehet.

Forrás: Bencze Áron, gondola.hu

fideszfrakcio.hu