Bien György Zoltán 1928-ban született Budapesten. Apja, Bien Zoltán jó hírű kardiológus volt, ismerte Raoul Wallenberget, sok ezer magyar zsidó megmentőjét. A szovjet titkosszolgálat kémkedés gyanújával 1945 februárjában őrizetbe vette az apát, és telepes rádiója miatt 16 éves fiát, Bien György Zoltánt is. A beismerő vallomást kínvallatással kicsikarva 15, illetve 8 év kényszermunkára ítélték őket. A szerző édesapja még Odesszában belehalt a megpróbáltatásokba. A fiú túlélte a 30 napos utazást a transzszibériai vasúton, a hatnapos hajóutat a zsúfolt Félix Dzerzsinszkij rabhajón Nahodkából Magadanba. A halálhajón több mint 600 rab vesztette életét útközben az Ohotszki-tengeren. Bien György Zoltán 8 évet töltött az Északi-sarkkörnél lévő kelet-szibériai lágerekben, a Kolima medence aranyát kitermelő munkatáborokban. Sztálin halála után szabadult, de még két évet egy közeli vasgyárban húzott le, míg végül 1955-ben a moszkvai magyar nagykövetség segítségével hazakerülhetett. Az 1956-os forradalom leverése után az Egyesült Államokba távozott, ahol vegyészként a nyomdaipari festékgyártás szaktekintélyeként szerzett országos elismerést magának. A gulag gázkamrák nélküli óriási Auschwitz" - idéz a könyvből a The Washington Post az elhunytról közölt hosszú méltatásában. Kolim térségében a becslések szerint hárommillió ember halt meg. Bien György Zoltán idén februárban a washingtoni magyar nagykövetségen rendezett estén mesélt életéről a kolimai lágerek elenyésző romjait egyedül bejáró Szalkai Zoltán dokumentumfilmjének a levetítése után.

MTI - fideszfrakcio.hu