Ezzel a bizottság egyebek közt bizonyítani kívánja, hogy az EU - mint azt a múlt heti állam- és kormányfői találkozó zárónyilatkozatának feltűnően rövid, kétmondatos bővítési paragrafusa rögzíti - eddigi bővítési vállalásait betartja, annak ellenére, hogy több uniós vezető sugallta a további szélesítési folyamat tempójának újragondolását.
Amennyiben a 25 tagország jóváhagyja a tárgyalási keretet, október 3-án megindulhatnak a tárgyalások, jóllehet még az a döntés sem jelenti automatikusan a dátum teljesülését. Az EU Horvátországra vonatkozó tárgyalási kerettel is rendelkezett már, mégsem kezdte el a megbeszéléseket március közepén.
Ahhoz, hogy Ankarával ténylegesen elinduljon a tárgyalás, szükséges, hogy Törökország is teljesítse a tavaly decemberi EU-csúcson megszabott feltételeket, köztük azt, hogy - Ciprust lényegében függetlenként elismerve - aláírja azt jegyzőkönyvet, amely az EU-val kötött vámunióját kiterjeszti a tavaly belépett tíz új államra. Több szóban forgó kritériumot Törökország már teljesített: júniusban például számos új jogszabályt hozott az EU által fontosnak tartott kérdésekről, és jelezte az említett jegyzőkönyv mielőbbi jóváhagyását is.
Törökország csatlakozásának kilátása az elemzők szerint befolyásolta az EU alkotmányos szerződésének elutasítására voksolókat a május végi franciaországi és hollandiai népszavazásokon. Az ország tényleges belépése mindazonáltal a jövő évtized második fele előtt akkor sem várható, ha idén elkezdődnek a csatlakozási tárgyalások.

MTI - fideszfrakcio.hu