Az Aranyponty Halászati Rt. Szent Péter Napi Halászbúcsúja keretében a halászat helyzetét, jövőjét megvitató nemzetközi eszmecserén, Sztanó János hozzátette: a következő években nem várható a magyarországi haltermelés növekedése.
Mint mondta, az európai uniós csatlakozással a haltermelés 10- 15 százalékát exportáló hazai haltermelők előtt nem nyílt meg a 450 milliós európai piac, azt viszont "nem tudni, hogy Magyarországra, honnan, mennyi hal jön be?".
A haltermelők szükségesnek tartanák, hogy a halbetegségek kiszűrése, a fertőzések megakadályozása érdekében már az ország határon történjen meg az import halszállítmányok vizsgálata és hogy kísérjék figyelemmel azok teljes útját - tette hozzá.
Courtney Hough, az Európai Akvakultúra Termelők Szövetségének (FEAP) főtitkára szerint a következő másfél évtizedben kihívások és változások előtt áll a számos azonos gonddal küzdő, európai akvakultúrás haltermelés.
Fejlesztésének egyik útja lehet az a fajta multifunkcionális tógazdálkodás, amelynek rétimajori modelljét az Aranyponty Halászati Rt. elnök-vezérigazgatója ismertette.
Lévai Ferenc elmondta: a halgazdaságok "több lábon állása" azért fontos, mert bebizonyosodott, hogy a haltermelésben " a hozamfokozásnak és a termelés növelésének nincs értelme."
A társaság ezért 6-8 éve multifunkcionális tógazdálkodásba fogott, amibe a hagyományos haltermelés mellett belefér a biohaltermelés feltételrendszerének a megteremtése, a megújuló erőforrások közül a 400 méter mélyről feltörő melegvíz hasznosítása, a nádértékesítés, a konferencia- és ökoturizmus, a természeti értékek hasznosítása.
Rétimajorban Halászati Múzeum, ökoturisztikai konferencia és fogadóközpont, nádi iskola, wellnes központ, panzió, vendéglátóhely egészíti ki a hagyományos haltermelést. Lehetőség van a madármegfigyelésre, és meghirdették a "négy kerékről két kerékre" kerékpáros turizmust.
A szakmai konferencia résztvevői megismerkedhettek a lengyelországi pontytenyésztés helyzetével is.

MTI - fideszfrakcio.hu