Egész Európát tekintve egyébként Máltán a legolcsóbb az elektromos energia, hiszen a szigetországban egyáltalán nem terhelik adóval a fogyasztást, a legtöbbet pedig Dániában kell fizetni. Igaz, a skandináv fogyasztók nem panaszkodhatnak, ha a nominális árakat a fizetésekkel vetjük össze: az ottani 23 eurós kilowattóránkénti ár vásárlóerő alapon még mindig sokkal olcsóbb, mint a 10,6 eurós magyar tarifa.
Járosi Márton, az Energiapolitika 2000 Társulat elnöke úgy látja, hogy Magyarországon az árak elszabadulásának fő oka a 90-es évek közepén végrehajtott energetikai privatizáció. A nagy nemzetközi társaságok tulajdonába került erőművek és szolgáltatók ugyanis óriási profitra tettek szert, szemben az ágazat állami maradványával. A privát erőművek 1996 és 2003 között például 130, az úgyszintén magánkézben lévő szolgáltatók pedig 158 milliárd forint profitot tehettek zsebre, a Magyar Villamos Művek és a társaság tulajdonában lévő termelőegységek viszont folyamatosan veszteségesek voltak. Nyereségesség szempontjából a 2003-as esztendő volt eddig a csúcsév, amikor az erőművek átlagos eszközarányos nyeresége meghaladta a 15, az áramszolgáltatóké pedig a 13,8 százalékot.
A piaci szereplők magatartása, ereje és az energiaárak közötti összefüggés az Európai Unió figyelmét is felkeltette, ezért június elsején átfogó ágazati vizsgálatot indított. A szakemberek arra kíváncsiak, vajon a gyakorlatban is működik-e az elméletben az árak letörésére egyetlen lehetséges módszernek tartott piaci verseny, avagy egyes szereplők túlságosan erőssé váltak, és így képesek arra, hogy visszaéljenek monopolhelyzetükkel. Európában jelenleg hét nagyvállalat osztozik az energetikai piac több mint hatvan százalékán, és ezek törekvései szerint a jövőben további koncentráció várható.

MTI - fideszfrakcio.hu