Megérdemlik a gratulációt amiatt, hogy az erdélyivel össze nem vethető mostoha körülmények ellenére július 6. és 10. között immár a 13. találkozót sikerült tető alá hozniuk, mint ahogyan amiatt is örömünket kell kifejeznünk, hogy idén először az ukrán kormányzat hivatalos képviselőinek előadásai is bekerültek a programba. Nagy eredménynek számít ugyanis már az is, hogy Viktor Baloga, a megyei állami közigazgatás elnöke, valamint Oleg Ribacsuk az európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettes egyáltalán lemondhatták a részvételüket. Ők, ahogyan az nálunk is szokás, halaszthatatlan közfeladataikra hivatkozva maradtak távol.
Eljött viszont Havasi Oleg, titulusa szerint a megyei közigazgatás elnökének első helyettese, aki a kormányzat adminisztrációs reformelképzeléseiről beszélt.
"Közelíteni az embereket a hatalomhoz, a hatalmat pedig az emberekhez" : A gondolat kétségtelenül szép, még akkor is, ha mögötte a darabjaira széthullani akaró fiatal állam egyben tartásának szándéka és nem pedig az a nagyszabású felismerés áll, hogy 21. század és szovjet tanácsrendszer nem összeegyeztethető.
Megnyugtató, hogy Havasi úr, talán, mert úgy vélhette, valami hasonló jár az szabad egyetem hallgatóinak fejében is, sietve leszögezte: "a benyújtott törvénytervezet nem Kárpátalja átszabásának szándékával készült". No, de mi lesz akkor a KMKSZ által hosszú-hosszú évek óta szorgalmazott és Juscsenkó elnök által is "garantált" Tisza melléki járás kialakításával? A válasz: "A törvény elfogadása után lehet arról beszélni, hogy ez mennyire létjogosult".
Talán mégiscsak van igazság Kovács Miklós, KMKSZ-elnök, az ukrán közállapotokat értékelő, első blikkre kissé túlzónak ható megállapításában, amely szerint "nincs olyan ukrán politikus, aki ne próbálná meg palimadárként átverni a másikat"? Ha Ukrajnában egy aláírás valóban csak annyit jelent, (szintén Kovács Miklós szavaival), hogy aki azt lejegyezte írni tud, a KMKSZ helyzete a demokrácia keretei között sem lesz az eddigieknél nagyobb reményekre feljogosító.
Pedig a reparáció, az alkotás, az új szellemiség Kárpátalján is helyet kér magának, főként azok után, hogy a terület felemelkedésére hivatott eddigi intézmények, amelynek kereteit a politika logikája, a bürokrácia, no meg a pénztelenség jelölte ki, rendre kudarcot vallottak. Nemhiába hangzott el Papcsák fideszes politikus előadásban, amennyiben Magyarországnak jövőre polgári kormánya lesz, a haszontalan, mindenféle geopoltikai és gazdasági realitást nélkülöző Kárpátok Euró Régiónak búcsút kellene mondani.
Szerencsére a hétköznapok emberei nem sokat törődtek a politika mesterségesen megalkotott trendjeivel. Vinnai Győző a nyíregyházi főiskola tanára ezzel kapcsolatban arra mutatott rá, hogy az alulról szerveződő civil nonprofit szféra úttörő szerepet töltött be Magyarország és Kárpátalja kapcsolatában és olyan nagyszerű eredményeket produkált, mint a beregszászi főiskola.
Mintahogyan a gazdaság is, a maga ésszerűsége alapján külön utakon járt. Példa erre, hogy a nem túl kedvező körülmények ellenére is, Kárpátalja területén bizony Magyarország a legnagyobb befektető.
Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetjének vezetője a nemzetközi politikából fakadó veszélyekre hívta fel a figyelmet. Magyarország schengeni egyezményhez történő 2007-es csatlakozása Kárpátalja számára a teljes elszigetelődés veszélyét hordozza. És ez egyáltalán nem túlzás annak fényében, hogy a Kárpátalja Erdélytől, határátkelők hiányában már ma is el van zárva.
A szomorú tények ellenére a jövő azonban mégiscsak biztató. Mind Magyarországon, mind pedig Ukrajnában az elkövetkező egy esztendő során választásokra kerül sor. Márpedig egy, a nemzeti érdekeket a puszta állami feladatok elébe helyező magyarországi polgári kormány és a helyi megmérettetésből megerősödve kikerülő KMKSZ együttműködése új lendületet adhat a térség fejlődésének.

fideszfrakcio.hu