Mi az alapja a KMKSZ-hez fűződő sokéves jó kapcsolatuknak?

Nagyon sokban hasonlítunk egymásra. Itt az előadásokat követő beszélgetésben elhangzott Kovács Miklós részéről, hogy ennek a 150 ezres közösségnek a léte is többé-kevésbé csoda: az elmúlt tizenegynéhány év demográfiai, migrációs folyamatai eredményeképpen ennek a közösségnek már nem kellene léteznie, hogyha olyan mértékben indult volna fogyásnak, mint például a délvidéki vagy akár az erdélyi magyarság. Egzisztenciális, anyagi értelemben ez a régió van a legrosszabb helyzetben. Emiatt sokak számára nem egészen világos, hogy mi tartja itt az embereket a szülőföldjükön. Szerintem az egyik tényező a KMKSZ és annak vezetése, amelyik 15 éve reményt nyújtva tűzön-vízen át kitart nemcsak a saját közössége mellett, hanem egymás mellett is. Tehát azok az emberek, akik meghatározói az itteni magyarságnak, egymással is olyan emberi, érzelmi, baráti viszonyban vannak, ami nagyon szimpatikus számomra. Ehhez hasonlóan a Fidesz politikai sikereit is az tette lehetővé az elmúlt 15 évben, hogy azok az emberek, akik valaha a szövetséget létrehozták, egymással mindig szolidárisak voltak és mindig kitartottak azok mellett az örök érvényű pozitív alapértékek mellett, amelyek nélkül egyetlen demokratikus politikai szervezet sem lehet tartósan sikeres.

Milyennek látja a kárpátaljai magyarság jelenlegi helyzetét és jövőjét?

Mint már említettem, az egzisztenciális életlehetőségeket tekintve a Kárpát-medencében a kárpátaljai magyarság van a legnehezebb helyzetben. Mondjuk ki nyíltan, hogy a szegénység itt a legnyomasztóbb, és a legnehezebbek az életfeltételek, a kilátástalanság itt a legnagyobb. Rövidtávon ezek a problémák sajnos nehezen kezelhetők, de amennyiben az anyaország és annak a gazdasága újra megerősödik, figyelembe véve az Európai Unió bővülését is, talán egy határon átnyúló gazdasági kapcsolatrendszer kiterjesztése és élénkítése hoz majd némi enyhülést e vonatkozásban is. Tehát én bizakodom abban, hogy most már nem lesz rosszabb ennél, hanem rövidesen javulni fog az itteni magyarság gazdasági helyzete. Ez alapvetően tőlünk függ, hiszen Ukrajnán belül is vannak pozitív fejlemények, mert az a hatalomváltás, ami történt, mindenképpen orientációváltást jelent. Úgy tűnik, Ukrajna Európa felé fordul, amivel óhatatlanul együtt jár, hogy azokat az emberi élet számára élhetőbb feltételeket teremtő normákat is át kell vennie az országnak, amelyeket a tőle nyugatra elterülő államok gyakorolnak. Ennek lesznek gazdasági és reményeink szerint politikai vonatkozásai is. Magyarán mondva a kisebbségi közösség intézményrendszerének a megteremtésére, az autonómiának a gyakorlására gondolok. Talán elfogadtathatók lesznek olyan törvények a nem túl távoli jövőben, amelyek megnyugtatóan rendezik a kárpátaljai magyarság jövőjét.

Előadásában utalt arra, hogy a Fideszre a hosszú távú tervezés jellemző. Van-e a Fidesznek ilyen koncepciója a határon túli magyarsággal és ezen belül a kárpátaljai magyarság jövőjével kapcsolatban?

Mindig volt, de most, december ötödike és az európai uniós bővítés után új alapokra kell helyezni a jövőképünket, ami a magyar nemzet határmódosítás nélküli újraegyesítését illeti, ahogyan ezt megfogalmaztuk már 2002 előtt is. A státustörvényről is szó esett ezen a fórumon, amely törvényt sajnos sikerült tönkretennie a jelenlegi MSZP-SZDSZ-koalíciónak. Nekik köszönhető a "rossz emlékű" eredménnyel zárult népszavazás is, amelynek negatív lelki, erkölcsi, politikai következményeit is számba kell vennünk, amikor egy másfajta stratégiát kezdünk felépíteni. Ezeknek a munkálatai most zajlanak éppen, ugyanúgy, ahogy a Fidesz más műhelyeiben az egyéb természetű programok megfogalmazása is.
Vezérgondolatként azt tudnám elmondani, hogy meg kell próbálni szemléletváltást elérni nemcsak az anyaországban, hanem a határokon kívül élő közösségeken belül is a tekintetben, hogy túl kell lépnünk azon a gondolkodáson, amely különbséget tesz az anyaország, illetve a tőlünk elszakított közösségek között. Egyszer és mindenkorra minden kérdést: gazdaságit, kulturálist, oktatásit, politikait, egyéb ügyes-bajos dolgot úgy kell felfogni és olyan keretbe beilleszteni, hogy ne legyen határon túli ügy, csak magyar ügy.

Az előadását követően sokan az iránt érdeklődtek, hogy ha a Fidesz nyerné meg a 2006-os parlamenti választást, számíthatnának-e a kárpátaljai magyarok kettős állampolgárságra?

Mára szerintem már csak ez az egy lehetőség maradt. Mind Kárpátalján, mind Erdélyben és a Felvidéken másképp látták ezt mindaddig, amíg a státustörvény működött, amíg abból levezethetőek voltak pozitív perspektívák. A mai helyzetben kialakult egy határon túli, de mondhatnám azt is, hogy egy össznemzeti egység a kettős állampolgárság ügye mellett, bármennyire is mást mutatott a népszavazás eredménye. Mert a magyar értelmiség színe-java a kettős állampolgárság mellett sorakozott fel, politikai beállítottságtól függetlenül. Ha ezt a magyar szellemi elitben meglévő egységes kiállást figyelembe vesszük, akkor nem lehet kérdés, hogy amennyiben majd a törvényhozáson belüli matematikai erőviszonyok lehetőséget adnak rá, meg kell oldanunk ezt a problémát. Most már nem lehet visszahátrálni a státustörvény eredeti platformjára, az ma már kevés.

Badó Zsolt; Kárpátalja, 2005. július 15.