A székelyföldi fürdővárosban, Tusnádfürdőn zajló XVI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (amelyet hívei a két településnév összevonásával "Tusványosnak" neveznek) második napjának délelőttjén Régiók és autonómiák Európája témakörben hangzottak el előadások.
A finnországi svéd közéleti személyiség történetiségében ismertette az Aland-szigetek autonómiájának kialakulását, az autonómia intézményeinek létrejöttét és azok működését. Hangsúlyozta, hogy a szigeteken élő svédek Svédországhoz kívántak tartozni, nemzetközi döntőbíráskodás révén kerültek Finnországhoz. A cserében felkínált autonómiát keserűséggel vállalták, de mint rámutatott, mára elmondhatják: Finnország példásan viselkedik kisebbségeivel, és Svédország "jó anyaország". Sokan előjogoknak tekintik a finnországi svédek, ezen belül a Aland-szigeteken lakók jogait - mondta Elisabeth Nauclér -, de kisebbséghez tartozni nem kiváltság, emiatt kell a kompenzáció.

A dél-tiroli autonómia kérdésköréről, illetve az európai parlamentnek az autonómia kérdésköréhez való viszonyulásáról Michael Ebner, az Európa Parlament dél-tiroli néppárti képviselője beszélt a hallgatóságnak. A kisebbségi politika pozitív diszkriminációt feltételez - mondta, hozzáfűzve: a többségiek ezt privilégiumnak tartják, noha ez a túléléshez szükséges minimum. Az autonómia megvalósításának alapjait meghatározva az európai képviselő hangsúlyozta: a kisebbségnek világos elképzelése kell hogy legyen arról, milyen célt kell szolgálnia az autonómiának; együttműködésnek kell kialakulnia a kisebbség és anyaországa között, s a folyamatot figyelemmel kell követnie az Európai Uniónak.
Kósa Lajos, Debrecen polgármestere előadásában a kulturális régió fogalmáról értekezett, vázolva elképzelését Debrecen és vonzásköre ilyen jellegű régióvá alakításáról.
Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere a dél-tiroli képviselő által említett három feltételre utalva kiemelte, hogy a romániai magyarságnak van elképzelése az autonómiáról, de "előbb le kell hogy számoljon saját árulóival". Többen vannak a román parlamentben a romániai magyar nemzeti közösség azon képviselői, akik nem vállalják fel az autonómiát, mint azok, akik aláírásukkal is támogatták a vonatkozó törvénytervezeteket - mondta Szász, aki a továbbiakban kifejtette, hogy míg a többségi nemzetben a rendszerváltás nyomán létrejött a politikai pluralizmus, a romániai magyarság körében ez a folyamat nem következett be. A politikus szerint a jelenlegi magyar kormány nem támogatja kellőképpen az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit.
Elméleti síkon próbálta megközelíteni az autonómia kérdéskörét Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere, majd vázolta a megvalósítás módját is: a községek különválását eredményező helyi népszavazások mintájára újra kellene szabni a Székelyföldet felölelő Maros, Hargita és Kovászna megyéket is.
Előszeretettel beszélünk az autonómiáról, de nem fogalmaztuk meg, hogy mit értünk alatta - vélte előadásában Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere, aki a különböző autonómiaformákat vázolva elmondta, hogy a kulturális autonómia részben megvalósult a Székelyföldön. Hiszen a nyelvi jogok, illetve az oktatás terén előrelépés történt az utóbbi időben. Az előadó fontosnak nevezte a gazdasági fellendülést, ugyanakkor óvott attól, hogy a Székelyföld elképzelt területi autonómiája etnikai jellegű legyen.
Párbeszéddel, kompromisszumok megkötésével, megértéssel és toleranciával lehet előrelépni - zárta mondandóját az előadó.

MTI - fideszfrakcio.hu