A legtöbbet támadott közmédium elnöke most elköszön. Emelt fővel távozik, mert tudja, s mert biztos lehet benne, hogy bármi történik is, amit örökül hagyott, érték. Nem vitte csődbe intézményét, mint televíziós kollégái, nem halmozott fel kifizethetetlen adósságot, addig nyújtózott, míg egyre kurtábbra szabott takarója ért. Olykor fogcsikorgatva. Nem szaladt a kereskedelmi rádiók után, nem próbálta a hallgatottságot méltatlan eszközökkel növelni, s kiderült, hogy e konok következetességgel újabb és újabb híveket szerzett, ellentétben például a közszolgálati televízióval, amelynek vezetése hosszú ideje - ki tudja, mióta is - kétségbeesetten kapkod, hibát hibára halmoz.
A Magyar Rádió Kondor Katalin négy éve alatt megőrizte mindazt, ami alapítása óta erénye volt, s számtalan hibát levetkőzött. Mindenekelőtt országos intézményként működött: amikor a vidék szép lassan minden médiumból kiszorult, itt nem csupán Budapestben gondolkodtak, érdekes volt minden apró falu, amely nyomorgott vagy éppen nagy álmokat szőtt. És nemcsak a fővárosi észosztó entellektüel számított megszólításra érdemes tekintélynek, hanem a tanyasi gazda is, a kántor és a helytörténeti múzeum igazgatója, a vidéki egyetem tanára és hallgatója. Aki kíváncsi volt Magyarországra, sőt a Kárpát-medencére, az rendre a Kossuthra kapcsolt. És hallgatta a Krónikát meg a háttérműsorokat. De ezen az adón volt, van és reméljük, lesz is a legjobb - tárgyilagos, minden elfogultságtól mentes - külpolitikai eligazítás. A régiek és az elnök által kinevezett külföldi tudósítók Járai Judittól Sárközy Júlián át Zentai Péterig remek interjúkkal tűntek fel a legkülönbözőbb műsorokban. Minden megszólalásuknak súlya volt. Olyan összefüggésekre világítottak rá, amelyek tájékozódásunkhoz elengedhetetlenek. A vasárnap délelőtti egy óra egy hétre való muníciót adott. De említhetjük az irodalmi osztályt, amely nem csupán divatos szerzőket sorakoztatott és sorakoztat fel, hanem a reflektorfénybe ritkán kerülőket is. És minden szombat délutáni adásában a magyar kultúra sokszínűsége mellett tett hitet. Aztán itt a kabaré: feltűnt és a nagy öregek mellé felnőtt egy újabb nemzedék, amely mindkét politikai oldalból bolondot csinál, ha úgy diktálja az élet. Széles körből figyelemre érdemes, kiváló embereket vonultatott fel a Névjegy, s egyre többen hatra húzták a vekkert, hogy le ne késsék az Egy csepp emberség rövid vallomásait.
A józan ész azt diktálná, hogy a Magyar Rádió Közalapítványának kuratóriuma most köszönetet mondjon Kondor Katalinnak, sőt elnézést kérjen, hogy nem segítette, inkább hátráltatta elnöki munkáját, nem védve meg a nemtelen politikai támadásoktól. Ám a józan ész, mint tudjuk, Magyarországon ma nem sajátja a politikai erőknek. Helyettük is köszönjük.

hetivalasz.hu - fideszfrakcio.hu